KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 

NYERGESÚJFALU

 

 

  

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

2010.

 

 

                 INTÉZMÉNYI ADATOK

 
 

 
 

Az intézmény neve:	Kernstok Károly Általános Iskola
Székhelye:	2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér l.   Telefon/Fax: 33/504-270
Fenntartója:	Nyergesújfalu Város Önkormányzata
Működési területe:	Nyergesújfalu város, Bajót község
Az intézmény jogállása:	Önálló jogi személy, vezetője az igazgató, kinevezője Nyergesújfalu   Város Önkormányzati Képviselő-testülete.
Az intézmény gazdálkodása:	Részben önállóan gazdálkodó, részleges előirányzat felhasználási jogkörrel   rendelkező költségvetési szerv.   Az intézmény pénzügyi – gazdálkodási feladatait Nyergesújfalu Város   Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya látja el.
Az intézmény   alaptevékenysége:	Általános iskolai nevelés és oktatás, német nemzetiségi nyelvoktatás,   enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése és oktatása integrált formában, napközi otthoni (iskolaotthoni) ellátás és foglalkoztatás.
Az intézmény alapító okiratának száma: 174/2007.(VIII.16.) sz. határozat
Az intézmény vezetője:                       Zara Melinda igazgató

„ Az iskola dolga,

 

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni”

 

(Szent - Györgyi Albert)

 

 

 

 

BEVEZETŐ

 

 

 

Az iskola életében jelentős változások történtek a 2004. évi Pedagógiai Program módosítása utáni években. A 2007. évi   törvény által előírt felülvizsgálat realizálása a jelenlegi PP.

Az első változás a 2005-ben történt az Eternit Általános Iskola és Kernstok Károly Általános Iskola szervezeti összevonásával 92/2005.(V.31.). Ezáltal egyetlen intézmény működik 1966 óta újra városunkban három telephellyel / Felszabadulás tér 1. Kossuth Lajos út 89. Babits Mihály út 13./.

A 2006-os évben a Bojóthy Simon Általános Iskola is szervezeti összevonásra került, tagintézményként a

Kernstokkal, közös iskolafenntartó társulásban Bajót községgel 159/2006.(X.25.). Az így működtetett intézmény három telephellyel egészült ki / Bajót, Bánk bán tér 2. Petőfi Sándor út 4. és 6.

2007 augusztustól a társulás döntése alapján a bajóti 5-8. évfolyamos tanulók beutaztatásával / Eternit

telephelyre /, megszüntette a Bánk-bán téri telephelyet. Bajóton így az 1-4. évfolyam csoportjai maradtak.

175/2007.(VIII.16).

A 2010-es tanévtől teljes integráció valósul meg az iskolában , a szegregált csoportok megszűntek. A középsúlyos értelmi fogyatékos csoport is megszűnt.

 

 

 

                                                        A./ NEVELÉSI PROGRAM

 

 

 

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

 

 

 

A Kernstok Károly Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során az alább felsorolt pedagógiai alapelvek érvényre juttatására törekednek.

 

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon és jól érezhetik magukat.

 

Ennek érdekében:

 

• a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

 

• a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

 

• a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

 

• diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

• minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és  életének egyéb problémáiban,

• az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

 

- tanuló és tanuló,

 

- tanuló és nevelő,

 

- szülő és nevelő,

 

- nevelő és nevelő között.

 

2. Iskolánkban a nevelő-oktató munka legfontosabb pedagógiai feladata a gyermekek teljes személyiségének fejlesztése, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése.

 

Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

 

• a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

• fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni és helyes tanulás módszereit,

 

• célunk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

 

• törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

 

• segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat,

• törekszünk az emberek közötti kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

• szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti (nemzetiségi) kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 

 

 

3. Iskolánk nevelőtestülete a nevelő-oktató munka során partnerei támogató közreműködését igényli.

 

Ennek érdekében:

 

• rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel,

 

• igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a város érdeklődő polgárai,

 

• ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban működő közművelődési intézményekkel, a gyermekek és fiatalok számára hasznos programokat nyújtó szervezetekkel,

• támogatjuk és ápoljuk a testvérvárosaink iskoláival kialakult partnerkapcsolatokat.

 

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

 

• humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó,

 

• érdeklődő, nyitott, kreatív, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

 

• becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

 

• jó eredmények elérésére törekszik, (munkában, tanulásban, játékban),

 

• ismeri és alkalmazza a tanulás helyes és hatékony módszereit,

 

• képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja,

 

• ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

 

- nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

 

- a német nemzetiség, valamint más népek értékeit, hagyományait,

 

- az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

 

- a természet, a környezet értékeit,

 

• a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

 

• ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

 

• ismeri és betartja a közösségek együttélését biztosító szabályokat,

 

• ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

• viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik,

 

• szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni,

 

• szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, véleményeket,

 

• szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,

 

• arra törekszik, hogy megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott legyen.

 

 

 

Mindennapi nevelő és oktató munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára cselekedeteiben, megnyilatkozásaiban, viselkedésében visszatükröződő minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

 

 

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELő-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

 

Az  iskolánkban  folyó  nevelő-oktató  munka  céljait  az  általános  emberi  és  a  nemzeti  értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető  feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve tevékenységével elősegítse a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékek elsajátítását, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

Az iskola kitüntetett céljai, részcéljai és azok sikerkritériumai

 

 

1. Életkori sajátosságuknak és egyéni adottságuknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei

 

1.1 A gyermeki aktivitás megőrzésével fejlődjön logikus gondolkodásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, kreativitásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, vizuális befogadóképességük.

1.2 Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye. A fenti célok sikerkritériumai és a teljesítés értékelése:

Ezen célokat akkor lehet teljesítettnek minősíteni, ha az 1.1 részcél esetében valamennyi tanuló,

az 1.2 részcél esetében a tanulók 90-95%-a, a kiemelt képességek mentén fejlődést mutat. A teljesítést szaktárgyi mérésekkel értékeljük.

 
 

2. Iskolásaink a műveltséget igénylő fiatalokká váljanak

 

2.1 A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás, ismeretszerzés technikáit, fejlődjön megfigyelő, problémamegoldó, tájékozódó, információ rendszerező és feldolgozó képességük.

 

2.2 Az iskola az alapműveltség elemeit, kiemelten a kommunikációs és matematikai alapműveleti készségeket, az idegen nyelv tudást ( a német nemzetiségi hagyományok és szokások ismeretét), az olvasóvá válást, a könyvtárhasználat készségeinek kifejlesztését, a modern információhordozók használatának ismeretét az elsajátítás szintjéig közvetítse.

2.3 A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra, feleljenek meg a középiskolai követelményeknek. A fenti célok sikerkritériumai és a teljesítés értékelése:

A 2.1 részcél sikerkritériuma az, ha a tanulók reprodukálják az elsajátított tananyagot illetve produktív feleletekkel adnak számot tudásukról, a megszerzett ismereteket a gyakorlatban alkalmazni tudják.

A 2.2 részcélt akkor tekinthetjük teljesültnek, ha az a tanulói produktumokból, megnyilatkozásokból megnyugtatóan kikövetkeztethető.

A 2.3 részcél esetében sikeresnek mondható az iskola tevékenysége, ha a továbbtanulók döntő

 

többségének teljesítménye a középiskolai követelményeknek megfelel.

 

A 2.1 részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói, szaktanári megfigyelések, értékelések

 

(feleletek, tesztek, témazáró dolgozatok, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül. A 2.2 részcél esetében a tanítói, szaktanári értékeléseket évente, illetve az adott tantárgy iskolai

tanításának befejezésekor a munkaközösségek vezetői valamint az igazgatóhelyettesek összegzik. A 2.3 részcél esetében az értékelést az igazgató végzi a középiskoláktól kapott információk alapján.

 

3. Tanulóink a helyes értékeket vállaló, kulturált magatartású fiatalokká váljanak

 

3.1 Legyen fejlett a kötelesség- és feladattudatuk, ezek tükröződjenek az iskolába járás és a felkészülés rendszerességében.

3.2 Mutassanak készséget feladatok és megbízatások vállalására.

 

3.3  Sajátítsák  el  a  kulturált  magatartás  alapnormáit,  váljon  ezek  alkalmazása  belső  igényükké, legyenek képesek  személyes  kapcsolatok  építésére.  Tiszteljék  nevelőiket,  tanulótársaikat.  Alakuljon ki bennük a másság elfogadása és az együtt érző magatartás.

3.4 Legyenek tisztában a becsületesség, igazságosság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, boldogság és barátság fogalmával ezek jelenjenek meg tevékenység- és kapcsolatrendszerükben. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, egyformán tiszteljék a fizikai és szellemi munkát.

 

  

A kitűzött célok sikerkritériumai és azok teljesítésének értékelése:

 

A 3.1 részcélt illetően akkor mondható sikeresnek az iskola, ha a tanulók 90%-ának nem volt igazolatlan hiányzása, és a tanulók szorgalmának értékelésében felkészülésük rendszeressége tükröződik.

A 3.2 részcél teljesültnek mondható, ha évente a tanulók többsége egy-egy ilyen feladatot végrehajt.

 

A  3.3  részcél  teljesültnek  mondható  ha  a  tanév  végén  megállapított  magatartásjegyekben  az tükröződik.

A 3.4 részcél teljesültnek mondható ha az osztályközösségi, és szaktanári értékelésekben valamint az osztályfőnökök tanév végi értékelő jelentésében az alátámasztást kap.

A  3.1  részcél teljesülését a  tanév végén  az osztálynaplók bejegyzései  alapján  az osztályfőnökök értékelik.

A 3.2 részcél teljesülésének mérési eszköze az. osztályfőnökök tanév végi értékelő jelentése.

 

A  3.3  részcél  teljesülését  a  tanév  végén  megállapított  magatartásjegyek  összesítése  alapján  az igazgatóhelyettesek értékelik.

 

A   3.4   részcél   teljesülésének   mérési   eszköze   az   osztályközösségek   és   szaktanárok   értékelő

 

megállapításai valamint az osztályfőnökök által készített tanév végi értékelő jelentések.

 

 
 

4.  A  tanulókból  jogaikat  és  kötelességeiket  egyaránt  ismerő  a  demokrácia  szabályait  betartó állampolgárok/iskolapolgárok váljanak

4.1 E körben kiemelt részcél a közösség életének, működésének megismerése, megértése, a meghatározó folyamatokról való véleményalkotás, a szokásokhoz és szabályokhoz való alkalmazkodás, az iskola szabályrendszerének megalkotásában és követésében való részvétel.

4.2 A demokráciatechnikák körében előtérben áll az egyén és közösség összhangja, a humanitás és a tolerancia kialakítása, a közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége, a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság, a választás és a megbízás felelősségének átélése.

A kitűzött célok sikerkritériumai és azok teljesítésének értékelése:

 

A 4.1 részcél esetén sikeresnek tekinthető az iskola tevékenysége, ha a tanulók fokozatosan bővülő körben megismerték a közösség életének szabályait. Véleményüket közügyekben - az alsó tagozaton szűkebb, a felső tagozaton tágabb értelemben - képesek kifejteni. Ha a közösen megalkotott házirendet a pedagógusok és diákok döntő többsége (több mint kétharmada) támogatja.

A 4.2 részcél esetén sikeres az iskola tevékenysége, ha az osztályközösségek jól illetve javuló szinten működnek, a gyermekek döntő többsége vállalja a humánum és a tolerancia értékeit, jól működő diákfórumok (küldöttgyűlés) jellemzik az iskola mindennapjait.

A 4.1 részcél teljesülését az iskola pedagógusai - kiemelten az osztályfőnökök - a diákönkormányzat közreműködésével kétévente értékelik.

A 4.2 részcél teljesülését a tanulói megnyilatkozások alapján készített tanítói, szaktanári értékelések, a házirend működőképességéről az osztályfőnöki órák, csoportos beszélgetések során szerzett tapasztalatok alapján az osztályfőnökök, diákönkormányzati vezetők és az iskolavezetőség által készített összegzés minősíti.

 

5. A tanulók ápolják az iskola hagyományait, erősödjön bennük lakóhelyük, szülőföldjük, hazájuk iránti kötődésük, azonosságtudatuk

  

5.1 E körben kiemelkedik a jelképek, hagyományok (ország, nemzet, lakóhely) ismerete és tisztelete.

 

5.2  Az  iskoláról,  lakóhelyről,  szülőföldről  az  iskola  helyi  tantervébe  foglalt  tudás  elsajátítása, megismerése, a nemzetiségi múlt hagyományainak ismerete, tisztelete. A kitűzött célok sikerkritériumai és azok teljesítésének értékelése:

Az 5.1 részcél akkor tekinthető teljesítettnek, ha sikeresek az iskolai ünnepi megemlékezések és az iskola életének hagyományos rendezvényei.

Az 5.2 részcél akkor sikeres, ha a tanulók ismerik az iskola névadójának az életrajzát, munkásságát, a település történetét, földrajzi, környezeti adottságait, értékeit, történelmi emlékhelyeit, továbbá ha a szülőföldre, hazánkra vonatkozó ismereteket a tantervi követelmények szintjén elsajátítják és azok a tanulók magatartásán, viselkedésén, érdeklődési és érzelmi kötődésén kimutatható.

Az 5.1 részcél teljesítését az iskolai ünnepélyeken, hagyományos rendezvényeken tanúsított tanulói aktivitás és magatartás alapján a tanítók és szaktanárok valamint a diákönkormányzat vezetősége évente rendszeresen illetve kétévenként átfogóan értékelik.

Az 5.2 részcél teljesítésének értékelését a szaktanárok folyamatosan végzik, a helytörténeti és honismereti vetélkedők, programok alapján alkalmi zsűrik végzik, átfogó értékelésre kétévenként kerül sor.

 

Az  iskolában  folyó  nevelő  és  oktató  munka  feladata,  hogy  a  felsorolt  célokban  rejlő  értékek elsajátítását  elősegítse.  Ezt  szolgálják  a  nevelési  program  különböző  fejezeteiben  meghatározott tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

 

Nevelési     céljaink     megvalósítását    segítik     az     iskola     pedagógusai     által     alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, eszközök.

 

  

Nevelési módszereink összefoglaló nagy csoportjai: