Bevezetés

A minőségirányítási program jogi alapjai

Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 40. §. (10)-(12) írja elő:

„(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.”

1. Fenntartói minőségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó adatok

Önkormányzati elvárások Nyergesújfalu Város közoktatási rendszerének működésével kapcsolatban:

– A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet – óvodák, iskolák, zeneiskola, pedagógiai szakszolgálat, - működése legyen jogszerű, törvényes, költségorientált és hatékony.

– A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást.

– A közoktatást nyújtó szervezet a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az „átjárhatóság” elvének érvényesítését.

– A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva sokszínűségét.

– Az intézményekben stabil nevelő – oktató tantestületek működjenek.

– A közoktatást nyújtó szervezet tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az intézmény működéséről, milyen szolgáltatást biztosít.

– A jóváhagyott pedagógiai program alapján a „hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetőek, értékelhetőek és regisztrálhatóak legyenek.

– Az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja alapján működő minőségelvű, partnerközpontú legyen.

– Minden rászoruló gyermek kapjon megfelelő segítségnyújtást az előrehaladáshoz, az alapfokú képzés befejezéséhez.

– Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között a hátránykompenzációban és a prevenciós munkában.

A fenntartó által meghatározott feladatok, azok sikerkritériumai; módszerek, felelősök, megvalósítás:

Feladatok	Sikerkritériumok, várható eredmények	Módszerek, eljárások	Felelősök, közreműködők	Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
Az intézményi minőségirányítási program elkészítése, a minőségirányítási rendszer kidolgozása és működtetése	Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal, ez alapján működik az intézmény minőség- fejlesztési rendszere	Helyzetértékelés, stratégiai cél, feladat- és időterv, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje	Intézményvezető, minőségi körök vezetői, tagjai	2004. 06. 30.
A pedagógiai program felülvizsgálata	A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka	Eredményesség és hatékonyság vizsgálat, ellenőrzés, értékelés	Intézményvezető, programkészítő pedagógusok	2006. 12. 30-ig
A pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, beválásának folyamatos figyelemmel kísérése	Tanügyigazgatási, tervezési, tantárgyi követelményeknek való megfelelés	Tervezés, értelem szerinti lebontásban, ellenőrzés, értékelés	Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösségi vezetők, szaktanárok	Tanév kezdése előtt
Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése	Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás	Innovációs programok megvalósítása	Munkaközösségek, szaktanárok, tanítók	Folyamatosan
A költségvetés szerinti hatékony gazdálkodás, osztálylétszámok kialakítása a férőhely kihasználtság figyelembevételével	Törvény szerinti osztálylétszámok férőhely kihasználtság optimálisabban, az előirányzatok szerinti optimális felhasználás, a fajlagos mutatóknak (normák) való megfelelés	Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések, prognózisok készítése	Igazgató	Beiskolázás időszaka, minden év októbere, költségvetési tervezés
A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése	Pedagógusok kompetenciájának növekedése, kiemelten a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál	Továbbképzési terv, beiskolázási terv	Igazgató	277/1997. (XII. 22.) számú kormányrendelet szerint
A taneszköz - ellátottság fejlesztése	Az ellátottság biztosítsa a rendeletnek megfelelést	Taneszköz - ellátottság áttekintése	Igazgató, munkaközösségi vezetők	Minden tanévkezdés előtt
Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint	Egészséges életmód, közösségi tanulói tevékenységek, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása	Mindennapos testmozgás, osztálykirándulások, diákönkormányzati tevékenységek, iskolaegészségügyi ellátás megszevezése	Igazgató, nevelőtestület, szülői munkaközösség, védőnők	Folyamatosan
Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási - nevelési formák alkalmazása	Egyéni bánásmód elvének érvényesítése, nevelőtestületi egységes elv érvényesülése	A feladat teljesítéséhez illeszkedő eljárások, módszerek alkalmazása	Pedagógus közösség	Tanév folyamán

Feladatok	Sikerkritériumok, várható eredmények	Módszerek, eljárások	Felelősök, közreműködők	Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő
A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás	Biztosított a képzésük, fejlesztésük, a gyermekek a folyamatos fejlesztések eredményeként bejuthatnak középfokú oktatási intézményekbe	Hátránykompenzáció, fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása, együtt- működés a Gyermek- jóléti Szolgálattal a Pedagógiai Szakszol- gálattal, gyógytestne- velés, gyógyúszás biztosítása	Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, szülők, Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat	Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is
Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés	Egyéni tanulási út biztosítása, versenyeken való eredményes szereplés	Differenciált, egyéni személyiség és kész- ségfejlesztés, a tan- órán és a tanórán kí- vül, csoportbontásban történő oktatás, szak- körök, önképzőkörök	Osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók, napközis nevelők	Év közben folyamatosan, nyáron táborban
Etnikai kisebbség oktatása, hátrányos szociális kulturális helyzetének mérséklése	Esélyegyenlőség megteremtése, felkészülés a továbbtanulásra	Integrált oktatás, etnikai programok tervezése, átvétele	Igazgatóhelyettes osztályfőnökök, napközis nevelők, szaktanárok	Folyamatosan
Napközbeni, napközis és iskolaotthonos ellátás biztosítása	Tanórákra biztosított felkészülés, teljeskörű gondoskodás a rászoruló gyermekekről	Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival, a szabad idő hasznos eltöltése érdekében	Napközis nevelők, osztályfőnökök, szabadidőszer- vező, könyvtáros tanár	Tanév folyamán
Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója	Elfogadott, egységes lesz a törvényi változások miatti korrekció után	Tantárgyak követelményrendszere szerint	Igazgató, szaktanárok, tanítók	A vonatkozó jogszabályi előírások szerint
Pályaorientáció, pályaválasztás segítése	Tanulók, szülők napra- kész információkat kapnak a lehetőségek- ről az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez	Intézmények együtt- működése, pályavá- lasztási tanácsadó, iskolalátogatások, továbbtanulási orvosi vizsgálat	Osztályfőnökök, iskolai pályaválasztási felelős	Folyamatosan
Tankötelezettség teljesítése	Tanulói magatartás okainak felderítése, dokumentálása	Társintézményekkel való együttműködés	Igazgató	Folyamatosan
Kapcsolattartás a szülőkkel, a fenntartó- val, partnerekkel	Egységes szemlélet a partnerek között	Szülői értekezletek, fogadóórák, családlá- togatás, fórumok	Nevelőtestület	Tanévben, folyamatosan
Intézményi együttműködés	Kölcsönös kapcsolat kialakulása, megisme- rik a követelményeket, részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein	Társintézményekkel szakmai tapasztalat- csere, óvodákkal, köz- művelődési intézmé- nyekkel, egészség- ügyi, gyermekjólét intézményekkel, középiskolákkal	Igazgató, munkaközösség vezetők szaktanárok, tanítók	Folyamatosan az aktuális intézménynél
Nemzetközi kapcsolatok		Nyelvoktatás hatékonyságának növelése	Intézményvezetők, nyelvtanárok	Folyamatosan

2. Minőségirányítási program az intézményben

Partnerközpontú működés

Az intézmény minőségirányítási programot dolgoz ki, mely stratégiai dokumentum; működteti a Comenius 2000 modellt.

Az intézmény működése, működtetése partnerközpontú.

Legfontosabb partnereink:

Közvetlen partnerek: az alkalmazotti közösség (pedagógusok, nem pedagógus alkalmazottak)

a tanulók (az intézményben működő diákönkormányzat)

a szülők (szülői munkaközösség, iskolaszék)

a fenntartó Nyergesújfalu Város Önkormányzata és annak bizottságai

Közvetett partnerek: Pedagógiai Szakszolgálat

Gyermekjóléti Szolgálat

Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár

Napsugár Nemzetiségi Óvoda

Bóbita Óvoda

Benedek Elek Óvoda

„Kernstok Iskola Tanulóiért” Alapítvány kuratóriuma

„Eternit Iskoláért „ Alapítvány kuratóriuma

3. Az intézményről

3. 1 Az intézmény adatai

Neve: Kernstok Károly Általános Iskola

Székhelye: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1.

Fenntartója: Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Jogállása: önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó, részleges előirányzat felhasználási

jogkörrel rendelkező költségvetési szerv

Típusa: általános iskola

Az alapító okirat kelte: 2009. május 28.

Meghatározó alaptevékenység: iskolai oktatás

Alaptevékenységek: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (1-8. évf.)

német nemzetiségi kisebbségi nyelvoktatás

enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános

műveltséget megalapozó iskolai oktatása (1-8. évf.)

iskolaotthonos oktatás (1-3. évf.)

napközi otthonos ellátás és foglalkozás

Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója

Működő alapítvány: „Kernstok Iskola Tanulóiért” Alapítvány

„Eternit Iskoláért „ Alapítvány

Külföldi kapcsolatok: Karlsdorf-Neuthard; Sebastienschule, Schönbornschule (Németország)

Neu-Wulmstorf (Németország)

3. 2 Minőségügyi előzmények

Az 1997/98-as tanév a szakmaiság megalapozásának, az intézményi első pedagógiai program megalkotásának az éve volt. A szakmai önállóság előtérbe kerülése jelentős mértékben növelte a tenni akaró pedagógusaink cselekvőkészségét.

1999-2001 között a tantestületből kilenc pedagógus vett részt minőségbiztosítási ismereteket nyújtó továbbképzéseken, közülük hat fő „Minőségirányítási alapismeretek” tanúsítványt szerezett.

2001-től új nevelési program és helyi tanterv alapján dolgozunk.

2002-ben a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modell kiépítésének csoportos pályázatán az Eternit Iskolával és az Eternit Óvodával sikeresen szerepeltünk.

2002-2004 között kiépítettük a partnerközpontú működést, folyamatainkat azonosítottuk, szabályoztuk, felülvizsgáltuk belső szabályozó rendszerünket, elkészítettük a záró beszámolót.

Az irányított önértékelés kiértékelése után, nem volt szükség azonnali igazgatói intézkedésre, új intézkedési terv most nem született. A következő ciklusban az intézkedési terveket a felállított prioritási sorrend alapján fogjuk elkészíteni. Az eddig kialakított intézményi modellt a tantestület fenntarthatónak, folytathatónak tartja.

3. 3 A minőségfejlesztési rendszer szervezete

Minőségfejlesztési munkacsoport:

Feladata: a kimunkált és elfogadott intézményi célok megvalósításához szükséges tevékenységhalmazt egy adott folyamatra vonatkozóan munkafolyamatokba rendezze, és a szabályozással segítse elő a célnak való megfelelést.

Munkájukat az igazgató írásos megbízása alapján végzik. A munkacsoport vezetőjét az igazgató jogosítványokkal (pl. számítógéphez való hozzáférés) és határidős megbízással látja el.

A munkacsoport összetétele: jelenleg 3 fő pedagógus; (1 fő munkacsoport vezető, 2 fő tag)

A minőségfejlesztési munkacsoport tevékenysége:

· Elkészítik munkatervüket

· Rendszeresen üléseznek

· Elkészítik a folyamatleírást

· Tájékoztatják a testületet a munka eredményeiről

· Ajánlásokat, javaslatokat dolgoznak ki a döntéshozók részére

· A munkacsoport zárójelentését, valamint folyamatszabályozási elképzeléseit az

intézményvezetés és a tantestület megvitatja, majd konszenzusos formában elfogadja

A csoport munkájának főbb produktumai:

· Dokumentációs lap és jelenléti ív az ülésekről

· A folyamatszabályozás leírása

· Zárójelentés

Az iskolavezetés és a munkacsoport kapcsolata

· A feltételek megteremtése

§ Humán erőforrás:

à nyilvános (testület előtt ismertetett) megbízás

à a feladatok megszabása

à az elvárt kimenet

à hatáskör, felelősségkör

à a szükséges szakmai fejlesztés biztosítása (képzés, könyvek)

à a feladatteljesítés határideje

à ösztönző források (anyagi, erkölcsi)

§ Dologi feltételek:

à hely

à eszközök

à anyagok

§ Idő:

à órakedvezmény

Az igazgató felelőssége:

· a rendszer kialakításának, működtetésének támogatása

· a szakmai működési keret biztosítása

· folyamatos tájékozódás

· a támogató szervezet biztosítása.

4. Intézményi minőségpolitika

A Kernstok Iskola minőségpolitikáját az intézményvezetés határozza meg a partneri igények és a stratégiai célok figyelembevételével. Az iskola tevékenységeiben, az érdekelt felek körülményeiben bekövetkező változás esetén az intézményvezetés a minőségpolitikát módosítja, illetve annak alkalmasságát felülvizsgálja.

4. 1 Küldetésnyilatkozat

Iskolánk tevékenységének alapelve, hogy megadja, megteremtse az esélyt, lehetőséget arra, hogy minden tanuló eljusson képessége optimális szintjére, olyan értékeket közvetítsen, amely a tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatást gyakorol.

Törekvésünk, hogy tanulóink biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a jövőben szűkebb és tágabb környezetükben.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni és fenntartani, amelyben tanulóink otthon- és jól érezhetik magukat.

Pedagógusaink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből; tanulóinkból pozitív értékeket vállaló, kultúrált magatartású fiatalok váljanak.

Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását.

Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására, az integrált és szegregált oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva.

Igényeljük, hogy közvetlen partnereink véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban.

Az oktató-nevelő munka eredményes megvalósulását a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk.

Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra.

4. 2 Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, partnereivel folyamatos kapcsolattartásra és információcserére törekszik.

Iskolánk elkötelezi magát, hogy minden belső és külső tevékenységében partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményt érintő kihívásokhoz.

Az iskola pedagógusai, alkalmazottai, elkötelezettek a folyamatos intézményi minőségfejlesztés és a partnerközpontú működés iránt, valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk.

Az iskolában számunkra az jelenti a minőséget,

ha tanulóink:

- szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket sajátítanak el,

- elérik a képességeiknek megfelelő továbbhaladást,

- fontosnak tartják a testi-lelki egészséget, vállalják a környezetért érzett felelősséget,

- elsajátítják az érdekkifejeződés, -érvényesítés demokratikus normáit, technikáit,

követik a megértés, a szolidaritás és a másság elfogadásának alapértékeit,

- társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres, boldogulni tudó emberekké válnak;

ha az intézmény működése és tevékenysége:

- hatékony, törvényes és szakszerű,

- megfelel az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek,

- a közvetlen működési környezet megelégedettségét váltja ki.

Arra törekszünk, hogy a környék iskolái között kivívott előkelő helyünket, jó hírnevünket öregbítsük, a környezettől való előnyös különbözőségünket (német nemzetiségi nyelvoktatás, informatika-oktatás, iskolaotthonos oktatás, úszásoktatás, tehetséggondozás, testvérvárosi partnerkapcsolatok) megőrizzük.

Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit.

Az intézmény vezetői és minden munkatárs elkötelezett abban, hogy a Comenius I. modellt - mint a minőségfejlesztési rendszer egyik elemét – a kiépítést követően működtetjük, amelynek keretében

- rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét,

- a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési tervet készítünk,

- jobbító intézkedéseket hozunk, és ezeket megvalósítjuk.

Arra törekszünk, hogy

- a munkatársak minőségi munkavégzését megfelelő munkakörnyezettel és a szükséges

erőforrásokkal segítsük,

- a munkatársak fejlődésének elősegítése érdekében szakmai továbbképzéseket szervezünk.

4. 3 Minőségpolitikai célok

Intézményünk a szervezeti hatékonyság fejlesztését szolgáló alábbi stratégiai, vezetési és operatív minőségpolitikai célokat határozza meg:

1. cél:	A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába, folyamatos információcsere az elért az elért eredményekről
A megvalósítás időtartama: 3 év
Sikerkritériumok:	- Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez - A partnerek 60%-a visszajelez - Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése, illetve tervezése
Indikátorok:	- A partneri visszaadott mérési lapok számának változása - A szöveges vélemények mennyiségi változása - A megkérdezettek válaszadási hajlandósága - Elvárások, megvalósítható elvárások aránya
2. cél:	Az intézmény nevelési - oktatási rendszerének működtetése, kínálatának folyamatos fejlesztése
A megvalósítás időtartama: 3 év
Sikerkritériumok:	- A partneri igényeknek, elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás - A rendszer sokszínűségének megtartása
Indikátorok:	- A változások száma a megvalósítási időszak alatt - A résztvevők számának változása az oktatásban - A sokszínűségére vonatkozó mutatók.

3. cél:	Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási - nevelési gyakorlatba
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- A pedagógiai programban kitűzött célokhoz közelítő mindennapi nevelő -oktató munka - A mérések-értékelések alkalmával kimutatható pozitív változások - Az innovációs programok megvalósulása
Indikátorok:	- A pedagógiai programban meghatározott célok teljesítési mutatóihoz viszonyított eredmények - A konkrét mérések ismeretében meghatározható mutatók, amelyek nem minden esetben számszerűsítettek

4. cél:	Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör foglalkoztatása az intézményi felada- tok ellátásában
A megvalósítás időtartama: 2 év, illetve folyamatos
Sikerkritériumok:	- Teljes körű szakos ellátottság a nevelőtestületben - A humán erőforrás hosszú távú tervének időarányos teljesítése - A pedagógusok kompetenciájának növekedése, kiemelten a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban - Évente legalább két tantestületi továbbképzés - A továbbképzési terv teljesítése
Indikátorok:	- Az alkalmazottak megfelelő képesítése - A hiányzó szakemberek száma - A továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek száma - A foglalkoztatás mutatói

5. cél:	Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál
A megvalósítás időtartama: 2 év, illetve folyamatos
Sikerkritériumok:	- Rendszeres módszertani továbbképzések - Belső képzések szervezése, működtetése - Évente részvétel szakmai továbbképzéseken, tapasztalatcseréken
Indikátorok:	- A továbbképzéseken résztvevők arányának alakulása - A munkaközösségek tagjainak aktivitási jellemzői

6. cél:	Az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzetű valamint a tehetséges tanulókkal való eredményes foglalkozás
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése, hátránykompenzáció működtetése - Az egyéni bánásmód elvének érvényesítése - Egyéni tanulási út biztosítása
Indikátorok:	- A tanulók előrejutására vonatkozó teljesítményi mutatók - A továbbtanulásra vonatkozó adatok

7. cél:	Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- A szabadidő érdeklődésnek megfelelő hasznosítása - Tanulmányi, sport és szabadidős programok szervezése - A tanulók személyiségének szélesebb körű megismerése
Indikátorok:	- A partneri elégedettség kimutatása felméréssel - A tevékenységek, programok számának, kínálatának változása - A résztvevők számának változása
8. cél:	Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése
A megvalósítás időtartama: tanévenként, folyamatos
Sikerkritériumok:	- Az értékelési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatók, beépíthetők
Indikátorok:	- Az értékelések, mérések száma - Az elemzésről készült dokumentumok

9. cél:	A szervezeti kultúra fejlesztése
A megvalósítás időtartama: 3 év, folyamatos
Sikerkritériumok:	- A klímateszttel kimutatott pozitív változás - A célkitűzések megvalósításában való teljes körű részvétel - Egyenletesebb pedagógusterhelés elérése
Indikátorok:	- Klímateszttel mért változások - Az anyagi és erkölcsi ösztönző rendszer működtetésének hatásai

10. cél:	A működés tárgyi, technikai, anyagi feltételeinek javítása, a hatékony gazdálkodás biztosítása
A megvalósítás időtartama: évenként, folyamatos
Sikerkritériumok:	- A működési feltételek - feladatokhoz igazodó - tervszerű fejlesztése - Pályázatok útján elérhető források bevonása
Indikátorok:	- Az intézményi működés és gazdálkodás mutatói - A pályázatok útján elnyert támogatások

11. cél:	Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel
A megvalósítás időtartama: folyamatos
Sikerkritériumok:	- Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel, szervezeteivel - Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel
Indikátorok:	- Közös pályázatok, programok, tapasztalatcserék, számának változása - Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása

12. cél:	A testvérvárosi intézményi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése
A megvalósítás időtartama: évenként, folyamatos
Sikerkritériumok:	- A partnerekkel történő együttműködés - Évente diákcsere program
Indikátorok:	- A cserekapcsolatok számának alakulása - A résztvevők és a programra jelentkezők aránya és ennek változása

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva ötévente fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

5. Minőségfejlesztési rendszer

5. 1 A vezetés felelőssége és elkötelezettsége

A vezetőség az ebben az intézményi minőségirányítási programban (IMIP) leírt minőségfejlesztési rendszert a Kernstok Iskola szolgáltatásaira vezette be. A minőségfejlesztési rendszert a közoktatási törvény 40.§ követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó önkormányzat minőségirányítási programjában (ÖMIP-ben) megfogalmazott elvárásait is.

Az iskola igazgatója és vezetése kinyilvánítja teljes elkötelezettségét

· a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén,

· a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres

felülvizsgálatában,

· a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában,

· a minőségirányítási rendszer működéséhez szükséges erőforrások biztosításában.

Az intézmény vezetése vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából.

Az intézmény alkalmazottai felelősséget viselnek a minőségirányítási program megvalósításáért, a minőségcélok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért.

Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni.

Joga és kötelessége a káros jelenség megszüntetésére vonatkozóan javaslatot tenni.

Jogi megfelelés:

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy

· az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű

rendeletek, továbbá

· a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek,

· azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

Szabályozó elemek a rendszerben:

A jogi szabályozás elemei az intézmény belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi előírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. (Közoktatási törvény, Munka törvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.)

Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. (Alapítói okirat, Pedagógiai program, MIP stb.)

A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek.

(Sz M Sz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.)

A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, a tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk.

A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. (Eljárási utasítások, szabályzatok stb.)

A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintű elemei – kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. (Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.)

A minőségfejlesztési dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában számítógépen helyezkedik el. A dokumentumokhoz való hozzáférés és írásjoga kizárólag a munkacsoport vezetőjét és tagjait illeti meg, minden más dolgozónak olvasási joga van. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a tantestületi és igazgatói jóváhagyás után a munkacsoport elhelyezi a megfelelő helyre. A dokumentum a módosítás után új fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is

a gépen marad. Az archiválásról a munkacsoport vezetője gondoskodik.

Dokumentumok kiadása, kezelése:

– Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott bontja fel.

– Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell.

– Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.

– Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni.

– Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen.

– A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja.

– Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza.

– Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

– Az iratok elintézése és továbbítása:

Ø Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket.

Ø Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Az elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri.

Ø Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások:

Intézményünkbe az alábbi közlöny jár: Oktatási Közlöny

A közlönyben megjelent változásokról az igazgató illetve helyettese értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő:

Ø Az érintettek tájékoztatása két héten belül történjen meg.

Ø Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján.

Ø Mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt két hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség.

Ø A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás.

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

Könyvtárban

Ø Alkotmány

Ø Pedagógiai program

Igazgatónál

Ø Közoktatási törvény

Ø Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

Ø Munka törvénykönyve

Ø Pedagógiai program

Ø Házirend

Ø Kollektív szerződés

Ø Szervezeti Működési Szabályzat

Kölcsönzési füzetben vezetve maximum három napra kikölcsönözhetők, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető.

Ezen felül biztosított a CD jogtár vásárlása és üzemeltetése. Hozzáférésre jogosultak az intézmény alkalmazottai.

A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.

Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás

Az intézmény meghatározza és lefekteti azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások tökéletes végrehajtásához.

A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel és döntési joggal ruházza fel az egyes tevékenységi területek vezetőit (munkaközösség-vezetők, ig. helyettesek).

A vezetők és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ-e és a munkaköri leírások rögzítik.

A munkaköri leírások minden dolgozó számára tartalmazzák

· a munkakör megnevezését,

· a munkakör ellátásának célját,

· a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és ismereteket,

· a munkakör szakmai feladatait,

· a közvetlen felettes megnevezését,

· az ellenőrzési feladatokat,

· az információhoz jutás jogait és lehetőségeit,

· és a dokumentációs kötelezettségeket.

Erőforrások, munkafeltételek biztosítása

Az intézmény igazgatója az éves munkatervben dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségfejlesztési rendszer fenntartásához és működtetéséhez.

Az intézmény csak olyan szolgáltatás megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi –tárgyi feltételekkel és azt a fenntartó az alapító okiratban engedélyezte.

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogszabályokban, munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetés rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége.

A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását és továbbképzését. Új szolgáltatás tervezésekor vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrások figyelembevételével tervezi.

Új munkatárs felvételekor előírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Az új munkatársak minőségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A munkatársak önképzéséhez szükséges feltételeket az igények összegyűjtésével a munkaközösség-vezetők javaslatára az iskola vezetése biztosítja. Külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása hasonló módon a vezetés feladata, és mérlegelési joga. E körbe tartoznak a posztgraduális képzéseken, tanfolyamokon túl a szakmai konferenciák, tanulmányutak, tapasztalatcserék.

Az igazgató a munkatársak közül belső auditori feladatok ellátására kollégákat nevezhet ki. Az auditorok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a minőségfejlesztési rendszer működését tárgyszerűen vizsgálják, és a vezetésnek információkat szolgáltassanak a folyamatos minőségjavítás hatékonyságának megítéléséhez.

A szolgáltatások teljesítése, a minőségfejlesztési rendszer fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. Az intézmény rendelkezik a minőség-

fejlesztési rendszer dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat- és eszköztároló felszerelésekkel.

A megfelelő munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelőssége.

5. 2 Az intézményi munka tervezése

Cél: Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.

Feladat: Érvényesüljön a stratégiai tervezés.

Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.)

Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Meglévő elemek: Pedagógiai program (Helyi tanterv); SZMSZ; Éves tervek (munkaterv,

továbbképzési terv, ellenőrzési terv); Házirend; Munka és tűzvédelmi terv;

Kollektív szerződés; Közalkalmazotti szabályzat;

Fejlesztendő elemek: IMIP

A vezetési tevékenység vonatkozásában a kulcsfontosságú folyamatként értelmezett területek a következők:

A stratégiai tervezés folyamata, az intézményi stratégia (továbbiakban: Pedagógiai Program) kialakítása, az intézmény működtetésének legalapvetőbb feladata. Célja, az intézmény hosszú távú – a küldetés teljesülését elősegítő, a külső és belső környezet folytonos változásaihoz, valamint a fenntartó aktuális elvárásaihoz igazodó – működésének tudatos megalapozása oly módon hogy a közösen kialakított jövőkép – mint fő stratégiai cél – egyértelműen meghatározott rövid távú akciósorozatok láncolataként, később a legoptimálisabb mértékben megközelíthető legyen.

Az éves munkaterv készítésének folyamata az intézményi stratégia, vagyis a Pedagógiai Program célkitűzéseinek lebontása konkrét éves feladatokra. Meghatározza az intézmény előtt álló egy tanévre szóló feladatokat, különös tekintettel a nevelőmunka feladataira, a tanév rendjére, a minőségfejlesztés feladataira, a gazdálkodási tevékenységre, valamint az ellenőrzésekre és értékelésekre.

A vezetői ellenőrzés folyamata a szakmai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén, a szabálytalanság súlyának megfelelő javaslattal él a felelősség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással a hiányosságok megszüntetését segíti.

5. 3 Ellenőrzés, mérés, értékelési rendszer az intézményben

Ellenőrzés

A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségfejlesztési rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését.

Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése) Az intézmény vezetője meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket. A vezető megjelöli, hogy melyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontokat, az ellenőrzés során nyert információk felhasználásának módját.

Cél: A normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása.

A külső - jogi, törvényességi, hatóság, pénzügyi – ellenőrzések előkészítése, a munka segítése.

Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására.

Feladat: Az ellenőrzési szintek meghatározása.

A vezetői ellenőrzés területeink meghatározása.

Az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés

tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása.

A PDCA ciklus működtetése.

Meglévő elemek: Belső felülvizsgálat folyamata

A tanárok munkájának ellenőrzése

Éves belső ellenőrzési terv

Az önkormányzat, mint fenntartó ellenőrzési terve

Fejlesztendő elemek: Auditorok kiképzése, megbízása

Minőségügyi ellenőrzés: Az iskola vezetése a minőségfejlesztési rendszert évente egy alkalommal, szükség esetén többször is felülvizsgálja.

A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

§ Partneri elégedettség és kifogások, (panaszok)

§ Belső auditok eredménye

§ Erőforrások helyzete

§ Szolgáltatások helyzete, megfelelősége

§ Helyesbítő, megelőző tevékenységek

§ Változások szükségessége

§ Korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata

§ Belső auditorok munkájának értékelése

§ A minőségfejlesztési rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások

§ Erőforrások fejlesztése

§ Szolgáltatások fejlesztése

A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a minőségfejlesztő munkacsoport vezetője feljegyzésben dokumentálja.

Mérés

A mérés az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze.

A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai méré-

sek elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték.

Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján (pl.: ÖMIP szempontsora alapján) megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az intézményi értékelést az intézményveze-

tőnek évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző partnerek (pl.: fenntartó, iskolaszék) igényei alapján kell elkészítenie és nyilvánosságra hozni.

Cél: Kiszámítóható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében,

hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon

A folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben

Feladat: A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése

A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése

A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába

Meglévő elemek: Az irányított önértékelés eljárásrendje

A tanulói teljesítmények nyomon követésének folyamata

A kitüntetések előkészítése

Felmérések testnevelés órán

Fejlesztendő elemek: Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer továbbfejlesztése és

működtetése.

Mérési szakember továbbképzése.

Külső mérések lebonyolítása.

Értékelés

A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése.

Színterei:

Tanulók tanulmányi munkája

§ tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

§ tanulmány versenyek

Tanulók magatartása, szorgalma

(a helyi tantervben leírtak szerint)

Pedagógusok, nem pedagógusok és technikai dolgozók munkája

§ önértékelés (évente, munkaközösségenként)

§ vezetői ellenőrzés, értékelés

· tervezett (munkatervi)

· eseti

§ külső, szakmai értékelés

Intézményi szintű

§ fenntartói, és egyéb vizsgálatok

· szakmai tevékenységre vonatkozó

· gazdasági, pénzügyi szempontú

§ irányított önértékelés

Intézményértékelés: Alapelv, hogy védtelenek leszünk minden külső értékeléssel szemben, ha

nem működtetünk egy sokoldalú önértékelési rendszert.

Intézményi önértékelés (irányított önértékelés): Intézményünk meghatározott időközönként

(2-4 év) teljes körű irányított önértékelést végez. Az irányított önértékelést a Comenius I. modellben leírtak figyelembevételével végezzük.

Vezetői értékelés: Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján (pl.: a fenntartó önkormányzat ÖMIP-ében leírt szempontsor alapján) megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében.

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk

rövid távú céljai:

– a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;

– az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.

hosszú távú céljai:

– céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti;

– pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez.

egyéb céljai:

– a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalma-

zását segíti;

– megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról;

– javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját, biztosítja.

Az iskola jelenleg működő ellenőrzési, értékelési rendszere az I.-II. táblázatban mellékelve.

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere I.

	TERÜLET	ELLENŐRZÉS					ÉRTÉKELÉS
TANULÓK	TERÜLET	mérési pont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős	mérési pont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős
	Tanulmányi munka	belső ell. szerint esetenként	dokumentum-elemzés	havonta	napló, ellenőrző	of. ig.h. igazgató	folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége	szóbeli írásbeli	eseti tanmenet szerinti, félévente	ellenőrző, napló, bizonyítvány anyakönyv	szaktanár tanító
	Versenyeredmények	tanévvégi értékelés	elemzés	évente	összesítések,	igazgató igh. mkv.	versenyek	írásbeli, szóbeli, gyakorlati	évente	összesítések,	szaktanár tanító
	Magatartás	folyamatos osztályozó értekezlet	óralátogatás megbeszélés	folyamatos félévente	feljegyzés feljegyzés	igazgató ig.h.	félév, évvége	önértékelés megbeszélés	félévente	napló ellenőrző	osztályfőnök
	Szorgalom	folyamatos osztályozó értekezlet	óralátogatás megbeszélés	folyamatos félévente	feljegyzés feljegyzés	igazgató ig.h.	félév, évvége	önértékelés megbeszélés	félévente	apló ellenőrző	osztályfőnök
	Fegyelmi ügyek	esetenként	dokumentum-elemzés megbeszélés	esetenként	jegyzőkönyv	igh.	félév, évvége	megbeszélés	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
	Jutalmazások (motiváció)	munkaterv szerinti	óralátogatás dokumentum-elemzés	rendszeres	feljegyzés napló	igazgató ig.h., mkv	félév, évvége	önértékelés dokumentum- elemzés	félévente	jegyzőkönyv	igazgató, ig. h.
	Belső mérések	ped. program szerint 4. és 6. év végén	dokumentum-elemzés	rendszeres évente	napló jegyzőkönyv	ig.h.	ped. program szerint 4. és 6. év végén	írásbeli szóbeli	rendszeres évente	napló jegyzőkönyv	szaktanár munkaköz. vez.
	Külső mérések	esetenként	írásbeli	esetenként	jegyzőkönyv	ig.h	esetenként	írásbeli	eseti	jegyzőkönyv	ig. h.
PEDAGÓGUSOK	Tanmenet, foglalkozási terv	IX. 15.	dokumentum-elemzés	évente	tanmenet	ig.h.	félév évvége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
	Tankönyv, taneszköz	IX. 15. II. 15.	dokumentum-elemzés megbeszélés	félévente	rendelések, leltári nyilvántartás	ig.h.	félév évvége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
	Osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenység	munkaterv szerint	óralátogatás dok.-elemzés megbeszélés	munkaterv szerint	feljegyzés	igazgató ig.h.	félév évvége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
	Pedagógusok munkája	munkaterv szerint	óralátogatás dokumentum-elemzés	munkaterv szerint	feljegyzés napló	igazgató ig.h. mkv.	félév évvége	beszélgetés, dokumentum-elemzés	félévente	feljegyzések	igazgató
	Munkaközösségi szakmai munka	munkaterv szerint	óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés	munkaterv szerint	napló feljegyzés	igazgató ig.h.	tanév vége	önértékelés	évente	jegyzőkönyv	igazgató ig.h.

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere II.

TERÜLET		ELLENŐRZÉS					ÉRTÉKELÉS
TERÜLET		mérési pont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős	mérési pont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős
ISKOLA	Házirend	folyamatos	iskolabejárás óralátogatás dokumentum-elemzés	folyamatos	feljegyzés	igazgató ig.h.	évente	beszámoló	évente	jegyzőkönyv	igazgató
	Ügyeleti rendszer	folyamatos	dokumentum-elemzés beszámoltatás	folyamatos	feljegyzés	igazgató ig.h.	évente	beszámoló	évente	jegyzőkönyv	igazgató
	SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása	ig. utasítás szerint	jogszabály és dokumentum elemzés	2 évente	feljegyzés	igazgató	2 évente	beszámoló	2 évente	jegyzőkönyv	igazgató
	Comenius 2000 I. modell	szabályozás szerint	irányított önértékelés	igazgatói ciklus 3.-5. éve	jegyzőkönyv	minőség-ügyi munkacsop. vezető	szabályozás szerint	irányított önértékelés	igazgatói ciklus 3.-5. éve	jegyzőkönyv	minőségügyi munkacsoport vezető

5. 4 Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése

Cél: A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése

A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése

Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése

Feladat: Az intézményi dokumentációhoz való hozzáférés

Meglévő elemek: A partnerek azonosításának folyamata

A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérését bemutató folyamat

Kommunikáció a partnerekkel, folyamatok

Az osztályfőnök kapcsolattartása a szülőkkel

Külföldi iskolával való kapcsolat ápolása

A diákönkormányzat szervezési és működési folyamata

Fejlesztendő elemek: A szülői szervezet és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba

rendezése

Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje

Célja: minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja

Ø a partnerazonosítás frissítését

Ø a felmérés lebonyolítását

Ø intézkedési terv készítését

Ø a beavatkozás ellenőrzését

A mérés rendje:

Minden tanévkezdéskor az igazgató a minőségfejlesztési munkacsoport vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15.

A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségfejlesztési munkacsoport vezető irányítja.

Partnerazonosítás:

A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt:

– partner törlése,

– új partner felvétele,

– a felmérés gyakoriságának,

– a minta nagyságának megváltoztatása,

a változás tantestületi jóváhagyást igényel.

A felmérés tervezése:

A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő szeptember 30.

A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét.

A felmérések időpontját november – január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját.

Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá.

A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi munkacsoport vezető feladata.

A tantestületi jóváhagyás után a team az Iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét.

Felmérés, elemzés, intézkedési terv:

A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik.

A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza.

Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza:

Ø igazgatói utasítással megoldható feladatatok

Ø fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok

Ø az adott tanévben elvégezhető feladatok

Ø következő tanévre áthúzódó feladtok

Kommunikáció a partnerekkel

Célja: a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény

népszerűsítése.

Közvetlen partnereinkkel való kommunikáció:

– a pedagógusokkal

– a nem pedagógus alkalmazottakkal

– a diákokkal

– szülőkkel

– iskolaszékkel

a kommunikáció megvalósítására az iskola Pedagógiai Programja, az iskolai SZMSZ,

és a Házirend az irányadó.

A fenntartóval az intézmény vezetője tartja a rendszeres kapcsolatot.

Panaszkezelés lépcsőfokai

Szülőknek: 1. Szaktanár kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz

2. Osztályfőnök kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhoz

3. Közvetlenül fordul az igazgatóhoz

Fentieken kívül panaszt tehet még az Iskolaszéknél, ahonnan az igazgatóhoz viszik a panaszt.

Az illetékes szóban vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.

Tanulóknak: 1. Szaktanárhoz fordul

2. Osztályfőnökhöz

3. Igazgatóhelyettesekhez

4. Igazgatóhoz

Panaszt tehet egyénileg, vagy a DÖK-ön keresztül.

Az illetékes írásban, vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül.

Az iskola partnerkapcsolatait valamint a partneri igényfelmérés eljárásrendjét az alábbi két táblázat foglalja össze:

A KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PARTNERKAPCSOLATAI

Közvetlen partner	Együttműködési formák	Együttműködés gyakorisága	Kapcsolattartó a partner részéről	Kapcsolattartó az intézmény részéről	Azonosítás gyakorisága	Módszer
Pedagógusok	munkaértekezlet	havonta	Közalkalmazotti Tanács	igazgató	évente	kérdőív interjú
Tanulók	diákközgyűlés	negyedévente	DÖK vezetőség	TCS vezetője	évente	kérdőív interjú
Szülők	szülői ért. fogadóóra	negyedévente	iskolaszék elnöke	TCS vezetője	évente	kérdőív fókuszcsoport megbeszélés
Fenntartó	szóbeli és írásbeli kapcsolattartás	szükség szerint	int. képviselője	igazgató	kétévente	interjú

Közvetett partner	Együttmű-ködési formák	Együttműködés gyakorisága	Kapcsolattartó a partner részéről	Kapcsolattartó az intézmény részéről	Azonosítás gyakorisága	Módszer
Pedagógiai Szakszolgálat	tájékoztatás interjú	negyedévente, ill. iskolaérettségi vizs- gálat után	Galba Katalin	Tóthné H. Mária	kétévente	kölcsönös tájékoztatás
Gyermekjóléti Szolgálat	interjú	évente	Belányi Katalin		kétévente	kölcsönös tájékoztatás interjú
	interjú	időszakos	Illetékes képviselő	megbízott team tag	kétévente	információ
Ady Endre Műv. Ház	interjú	évente a munkaterv elkészítése után	Kákonyi Gellért	Vargáné Székely Ildikó	kétévente	tájékoztatás
	interjú	évente a munkaterv elkészítése után	Sára László		kétévente	tájékoztatás
Eternit Óvoda	interjú	évente az iskolai beiratkozás előtt	Mennerné Papp Márta	alsó tagozatos team tagok	kétévente	beszélgetés, tájékoztatás
Benedek Elek Óvoda	interjú	évente az iskolai beiratkozás előtt	Molnárné Varga Mária	alsó tagozatos team tagok	kétévente	beszélgetés, tájékoztatás
Napsugár Óvoda	interjú	évente az iskolai beiratkozás előtt	Papp Olivérné	alsó tagozatos team tagok	kétévente	beszélgetés, tájékoztatás
Bóbita Óvoda	interjú	évente az iskolai beiratkozás előtt	Magyaráné Kaiser Zsuzsanna	alsó tagozatos team tagok	kétévente	beszélgetés, tájékoztatás

6. A minőségfejlesztési program működtetése

Az intézmény vezetője

– Elkészíti a minőségfejlesztési tervet.

– Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására (megbízás, feladat, felelősség, hatáskör, elismerés).

– Az elvárások és a belső ellenőrzés alapján meghatározza a hosszú, közép és rövid távú minőségfejlesztési célokat.

– Intézkedési terveket készíttet és megvalósíttat.

– A PDCA- logika alapján törekszik a folyamatos fejlesztésre.

– Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását.

– Felügyeli és ellenőrzi a rendszer működését.

7. Folyamatok, szabályozások rendszere

Nevelés – oktatás

Cél: Intézményünk az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működjön.

Tanulóink a biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben.

Törekedjünk az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtésére.

Feladat: Egyeztetés után a partneri igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása

A szülőknek, tanulóknak tetsző, hasznos, nevelési-oktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása

A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési – oktatási közös követelmények érvényesítésére.

A tanulás támogatása; ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása.

A neveltségi szint emelése.

A pedagógusok célirányos továbbképzése.

Meglévő elemek:

A munkaközösségek szerveződésének és működésének folyamata

Az osztályfőnök kiválasztása és megbízása

Az órarend készítése

A konfliktus kezelés folyamata

A pszichológussal és logopédussal tartott kapcsolat folyamata

A GYIF munka végzésének folyamata

Drogprevenciós osztályfőnöki órák szervezése

Tehetséggondozás

A beiskolázás folyamata

Rendezvények szervezése

Továbbtanulás

Természetvédelmi oktatás

Felzárkóztatás

A tankönyvkiválasztás folyamata

Diákügyeleti munka a felső tagozaton

Osztálykirándulás szervezési folyamata

Pedagógiai program, helyi tanterv

Fejlesztendő elemek:

Pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozása

A diákönkormányzatok működési szabályzatának kidolgozása

8. Folyamatos fejlesztés

Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, eredményeinek mérésével, beavatkozás a mérés eredményének ismeretében

Feladat: A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése.

Belső audit tevékenység.

A PDCA ciklus működtetése.

A fejlesztések tervezése, szabályozása.

Meglévő elemek: Statisztikai adatgyűjtés folyamat

Belső felülvizsgálta folyamat

Indikátor rendszer

Fejlesztendő elemek:

Minőségügyi szervezet kialakítása

Folyamatos fejlesztés képessége

Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó külső és belső elvárásokhoz, alkalmazza a folyamatos fejlesztés módszerét, amely:

1. a partnerektől és a folyamatok szabályozásából származó adatokra,

2. ezek elemzésére épülő,

3. a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló,

4. következetes szervezet- és minőségfejlesztési munkát jelent.

A folyamatos fejlesztés a „Helyesbítő, fejlesztő, megelőző, tevékenységek” eljárásra épül.

A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység.

Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségfejlesztő munkacsoport feladata.

A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása:

Az adatok elemzését követően a minőségfejlesztési munkacsoport vezető az intézményvezetéssel

egyeztetve hozza meg döntéseit, melyek a következők lehetnek:

– intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel;

– intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll,

– fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elemzést, okkeresést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez,

– prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetkezésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja.

A folyamatos fejlesztés stratégiája: Egy adott probléma esetén a változtatás stratégiájáról – „lépésenként való fejlesztés”[1] vagy „áttöréses fejlesztés”[2] – az iskolavezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében.

A folyamatos fejlesztés megvalósítása

Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ.

Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt, az intézkedést elrendelője jelöli ki, és ő végzi a beavatkozás értékelését is.

Intézkedési terv esetén az intézkedési tervnek kell tartalmazni az ellenőrzés (időpont, felelős) és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is.

A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását jelenti, amely team munkában elkészített projektterv alapján zajlik.

A projekttervnek kell tartalmaznia az ellenőrzés és értékelés tervezését is.

9. A minőségirányítási program kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok

Prioritás	Feladat	Időskála	Bemenet	Kimenet	Felelős
1.	Pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozása	2003 - 2004.	2004. 09. 01.	folyamatos Két év	igazgató
2.	IMIP Intézményi minőségirányítási program	2003 - 2004.	2004. 09. 01.	évente folyamatos	igazgató min. fejl. m.csoport
3.	A szülői szervezet, iskolaszék és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rendezése	2004 - 2005.	2004. 10. 31.	2005. 01. 31.	igazgató
4.	Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése. Mérési szakember kiképzése (alkalmazása)	2004 – 2006. 2005 – 2006.	2004. 09. 01.	2006. 09. 01.	igazgató ig. helyettesek munkaközösség- vezetők
5.	Auditorok képzése, megbízása	2004 – 2005.	2004. 09. 01.	2005. folyamatos	igazgató

A minőségfejlesztési rendszer intézményi szervezetében a humánerőforrások hatékony felhasználása érdekében olyan irányelvek követésére törekszünk, amelyek mindenkori szem előtt tartása biztosíthatja a minőségfejlesztési rendszer zavartalan működését.

Ezek a következők:

· A minőségügyi szervezetet közvetlenül a minőségügyi vezető irányítsa.

· A minőségügyi vezető igazgató-helyettesi szinten kapcsolódjon be az intézmény információ áramlásába.

· Minden feltárt működési folyamatnak és nem folyamatszerű tevékenységnek legyen „gazdája”.

· Legyen olyan megbízott személy, aki a dokumentációs rendszert kezeli.

· Legyen olyan megbízott személy, aki az indikátorrendszer működtetését szervezi és felügyeli.

· Legyen mód a kollégáknak a minőségfejlesztési rendszer működtetésébe történő időszakos bevonására.

· Az aktuális célfeladatok projekt jellegű megvalósításához hozzunk létre időszakosan működő munkacsoportokat.

· Az intézmény vezetése, illetve a rendszer működtetésében érintett kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról.

Minőségügyi vezető feladatai:

· A minőségügyi vezetőt az igazgató bízza meg, a nevelőtestület véleményének kikérését követően.

· Részt vesz az iskolavezetés munkájában, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kidolgozásában.

· Működteti az intézmény minőségügyi rendszerét, amely átfogja az intézmény teljes szakmai munkáját.

· Felelősségi körébe tartozik a minőségüggyel kapcsolatos tevékenységek, módszerek, eszközök, dokumentációk szakmai ellenőrzése, értékelése (belső audit).

· Javaslatokat tesz a feltárt problémák kezelésére, javítására, rávilágít a fejlesztési lehetőségekre, gondoskodik a korrekciós folyamat végrehajtásáról.

· Tevékenységéhez tartozik a minőségügyi kultúra szervezettel való megismertetése, terjesztése.

A fejlesztéssel foglalkozók tevékenységének szakmai támogatása.

· Minőségügyi továbbképzéseket, tréningeket szervez.

· Segíti és koordinálja a minőségi és fejlesztő körök munkáját.

· Előkészíti a területét érintő tantestületi döntéseket.

· A minőségügy területén állandóan fejleszti tudását, képességeit, értékelési eszközrendszerét és kommunikációs kultúráját.

· A projektirányításból eredő feladatai:

§ A projekt munkatervének intézményre adaptálása.

§ A támogató szervezet kiépítésének segítése.

§ A szükséges képzések megtartása, ill. az ahhoz szükséges feltételek biztosítása

(előadó hívása, képzésekre delegálás stb.).

§ A fejlesztő munkák koordinálása.

§ Az intézkedési tervek végrehajtásának, ellenőrzésének, értékelésének koordinálása.

§ A testület tájékoztatása az elvégzett munkáról.

§ A munkajelentések leadása.

§ Kapcsolattartás:

à Igazgató,

à Oktatási Minisztérium,

à Tanácsadó szervezet és munkatársa,

à Támogatói kör,

à Munkacsoportok,

à Fejlesztő csoportok,

à Dolgozói közösség.

Folyamatgazda:

· Tevékenységét a minőségügyi vezető útmutatásai alapján végzi.

· A minőségi kör által kidolgozott folyamat működtetéséért felelős.

· A folyamattal összefüggő valamennyi szervezési munkát ellátja és összehangolja a folyamatban dolgozók tevékenységét.

· A folyamat dokumentációs rendszerét folyamatosan „karbantartja”.

· Az intézmény vezetését tájékoztatja az általa felügyelt folyamat helyzetéről.

· Az intézmény vezetésével egyeztetve biztosítja a működtetéshez szükséges feltételeket.

· Anyagi és erkölcsi elismerését az intézmény igazgatója biztosítja.

Fejlesztőcsoport:

· Az intézmény szervezetfejlesztési munkájában vesz részt.

· A fejlesztő kört mindig egy aktuális probléma megoldására hozzuk létre.

· Két-három főből áll.

· Az intézmény igazgatójának megbízása alapján végzi munkáját.

A munka végeztével jelentést készít az elért eredményekről a vezetés számára.

10. Pedagógus értékelés

Az értékelés céljai

· Dolgozóra irányuló célok:

A dolgozó kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely

- visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről,

- alapja és ösztönzője további fejlődésének,

- támogatja, hogy egyéni törekvéseit össze tudja hangolni az intézményi célokkal,

- fejleszti önismeretét, önértékelését.

· Vezetői / irányítási célok:

- Az egyén hatékonyságának növelésével az intézmény működésének hatékonyságát növelje.

- Javuljon a szervezet teljesítménye.

- Javuljon a szakmai kommunikáció a vezető és munkatársai között.

· Szervezeti célok:

- Javuljon a belső szakmai kommunikáció a munkatársak között.

- Kialakuljon a „tanuló” szervezet, mely képes jól reagálni a környezet elvárásaira, változásaira.

- Közös értékké váljon, hogy mindenki számára lehetőség van a fejlődésre: a gyengékből jók, a jókból kiválóak lehetnek, és a kiválóak megtalálják azokat a területeket, ahol még tovább fejlődhetnek.

Várható eredmény

- A dolgozó önértékelése javul,

- a dolgozó tudatosan törekszik munkájának javítására, fejlődésre,

- a vezető számára a fejlődés követhető,

- a vezető következtethet a szervezet erősségeire és fejlesztendő területeire, és ehhez képest alakíthatja szervezetfejlesztő tevékenységét,

- a szervezetben javul a szakmai kommunikáció,

- kialakul a „tanuló-szervezet”.

Amit értékelünk

A dolgozó munkavégzésének tükrében az öt kulcskompetencia teljesítésének szintjét, azaz megfelelését az intézményi elvárásokhoz viszonyítva.

Aki értékel

Az összegző értékelést a vezető végzi, illetve átruházott hatáskörben a vezető-helyettes, vagy más munkahelyi vezető.

Az átfogó értékelések gyakorisága

Az egyes dolgozók munkavégzéshez szükséges kompetenciáinak átfogó, összegző értékelésére 3 évenként kerül sor.

Az értékelési rendszer felülvizsgálata

Szükség szerint a tantestület elfogadásával

Fogalmak

· Az értékelés:

Az értékelés tényleírás, amely megállapítja, hogy a dolgozó milyen mértékben felel meg a szervezet által támasztott követelményeknek. Azaz, a dolgozó munkájában elért eredményeinek és a szervezetben betöltött szerepeinek összevetése az intézményi célokkal, elvárásokkal a kulcs-kompetenciák alapján.

· A kompetencia:

A kompetencia az egyénre jellemző tudásnak (kognitív és emocionális), képességeknek (alapképességek, személyiségjellemzők, szakmai készségek) és attitűdöknek (alapvető értékek, szemlélet) az alkalmazásban megnyilvánuló integrációja, amely biztosítja a dolgozóval szembeni intézményi elvárások teljesítését.

· A kulcskompetencia:

Azok a lényeges, fontos kompetenciák/kompetencia-csoportok, amelyek alapvetően szükségesek az intézmény hatékony működéséhez.

· A kompetencia elvárási szint:

Intézményi megállapodás a kompetenciák teljesülésének mértékével kapcsolatos elvárásokról. Mivel a különböző kulcskompetenciák az egyes intézményekben/ intézménytípusokban különböző fontosságúak lehetnek,a modell lehetőséget ad arra, hogy a szervezeti céloknak megfelelően a felhasználók maguk határozzák meg, százalékosan, mely kompetencia területeken milyen szintű teljesítmény az intézményi elvárás.

Kulcskompetenciák és tartalmi meghatározásuk

Kulcskompetenciák	Tartalmi jellemzők
1. SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA	A tantárgyához, beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van, azokat képes munkája során, alkotó módon alkalmazni, tudását eredményesen átadni és folyamatosan fejleszteni.
2. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE	Magatartása és kommunikációja hiteles, érthető, határozott és meggyőző. Figyelembe veszi partnere jelzéseit. Alkotó módon alkalmazza az IKT eszközeit. Képes kapcsolatokat felépíteni és hatékonyan fenntartani, a szervezetet képviselni. Konfliktusokat megfelelően tud kezelni.
3. MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS	Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékű eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Vállalt feladatait felelősséggel, önállóan, pontosan teljesíti. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri, és önállóan javítja.
4. EGYÜTTMŰKÖDÉS	Képes különböző partnerekkel eredményesen együttműködni. Képes csoportnormákat kialakítani és azokat betartani és betartatni. Csoportszerepekhez alkalmazkodva tevékenykedik. Képes a csoportcélokat követni és/vagy azok kialakításában részt vállalni. A bizalom és a számonkérés arányait helyesen kezeli.
5. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE	Rutin és nyitott helyzetekben képes komplexen gondolkodni, dönteni és cselekedni. Alkalmazza az ok-elemzés, a problémamegoldás eszközeit, célokat tud meghatározni és/vagy elfogadni. Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli, szükség esetén korrekciót végez, javasol. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat- és hatásköröket.
EGYÉB, A SZERVEZET SZÁMÁRA ÉRTÉKES KOMPETENCIÁK	Feladatainak megvalósítása során alkalmaz olyan, a személyében rejlő lehetőségeket, a munkakör betöltéséhez közvetlenül nem szükséges kompetenciákat, amelyek a szervezeti célok megvalósulását támogatják, munkáját hatékonyabbá teszik, teljesítményét fokozzák, vagy az intézményről a partnerek által alkotott pozitív képet erősítik.

Kulcskompetenciák intézményben elvárt szintje %
Szakmai tudás alkalmazása	85
Kommunikáció és kapcsolatok kezelése	75
Megbízhatóság, felelősségvállalás	80
Együttműködés	75
Komplexitás kezelése	75

A minősítés az Önértékelő/értékelőlapok közösen kidolgozott és elfogadott szempontsora alapján történik (munkaközösség vezető, igazgató helyettes, igazgató munkájával) az alább elfogadott %-ok szerint:

0 – 65% közötti teljesítményt nyújtó dolgozó munkája nem megfelelő;

66 – 79 % közötti teljesítmény – megfelelő;

80 – 89% közötti teljesítmény – jó;

90 – 100% közötti teljesítmény kiváló.

• Visszacsatolás a dolgozók számára, az éves munka értékelése

Az átfogó értékelés folyamata:

1. Az adott tanévben értékelésre kerülő dolgozók körének megtervezése.

Az alakuló értekezleten kerüljön kihirdetésre az értékelő csoport megnevezésével együtt.

2. A dolgozói és vezetői értékelő lap kitöltése /február vége/

3. Adatbevitel az Excel programba, az értékelés megjelenítése diagramon. Az egyéni diagramlap átadása a dolgozónak.

4. Az adatok vezetői elemzése, következtetések levonása.

5. Értékelő megbeszélés / március vége/:

5.1. A dolgozó és a vezető véleményének egyeztetése

5.2. A javasolt fejlesztési feladatok / irányok egyeztetése

6.3. Szükség esetén mentor / felelős kijelölése, feladataik meghatározása

6. „A dolgozói értékelés szöveges összegzése és megállapodás a fejlődési feladatokban” lap vezetői kitöltése, megállapodás (aláírások), a dokumentum átadása a dolgozónak, archiválás /április közepe/.

7. A megállapodás nyomon-követése (vezető, és/vagy kijelölt mentor, felelős).

8. Az intézményi összesítések vezetői értékelése, nyilvánossá-tétele a szervezetben, hasznosításának meghatározása.

9. Szervezetfejlesztési terv készítése.

11. A dokumentumok kezelésének rendje

A minőségirányítási dokumentumokat az érvényben levő Ügyviteli és iratkezelési szabályzatnak

az Adatvédelmi törvénynek valamint a Titoktartási előírásoknak megfelelően kezeljük.

Minden alkalmazott számára hozzáférhető az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott példány,

illetve az iskolatitkári szobában levő számítógépen lévő anyag.

A partnerek számára nyomtatott példány a fenntartónál és az iskola igazgatójánál található.

Mellékletek:

– Az alkalmazotti értekezlet jegyzőkönyve

– Véleményezések, egyeztetések jegyzőkönyvei (diákönkormányzat, iskolaszék)

– A fenntartói jóváhagyás dokumentuma (határozat)

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

1. A minőségirányítási programot az iskolaszék 2008. november 11-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

2. A minőségirányítási programot az iskola nevelőtestület 2004. június 8-i ülésén elfogadta.

3. A minőségirányítási programot az iskolai diákönkormányzat 2004. június 10-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

4. A Kernstok Károly Általános Iskola minőségirányítási programját Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. augusztus 24. napján tartott ülésén jóváhagyta.

5. A Kernstok Károly Általános Iskola minőségirányítási programjának módosítását Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. decemberi ülésén jóváhagyta.

Kelt: Nyergesújfalu, 2008. december

…...............................................………..

polgármester

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés............................................................................................................................. 3

A minőségirányítási program jogi alapjai.................................................................................................................. 3

1. Fenntartói minőségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó adatok................... 3

2. Minőségirányítási program az intézményben................................................................ 6

Partnerközpontú működés............................................................................................................................................ 6

3. Az intézményről.............................................................................................................. 6

3. 1. Az intézmény adatai.............................................................................................................................................. 6

3. 2. Minőségügyi előzmények..................................................................................................................................... 7

3. 3. A minőségfejlesztési rendszer szervezete........................................................................................................... 7

4. Intézményi minőségpolitika............................................................................................ 8

4. 1. Küldetésnyilatkozat............................................................................................................................................... 8

4. 2. Minőségpolitikai nyilatkozat................................................................................................................................ 9

4. 3. Minőségpolitikai célok........................................................................................................................................... 9

5. Minőségfejlesztési rendszer............................................................................................ 11

5. 1. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége............................................................................................................ 11

5. 2. Az intézményi munka tervezése.......................................................................................................................... 14

5. 3. Ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere az intézményben................................................................................. 15

5. 4. Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése.................................................................................................. 20

6. A minőségfejlesztési rendszer működtetése.................................................................... 24

7. Folyamatok, szabályozások rendszere........................................................................... 24

7. 1. Nevelés – oktatás................................................................................................................................................... 24

8. Folyamatos fejlesztés...................................................................................................... 25

9. A minőségirányítási program kialakításához szükséges fejlesztések, feladatok........... 26

10. Pedagógus értékelés...................................................................................................... 30

11. A dokumentumok kezelésének rendje………………………………………………………....34

Mellékletek:

– Értékelőlapok

– Pedagógus értékelési kézikönyv

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

KERNSTOK KÁROLY

ÁLTALÁNOS ISKOLA

2009

Készítette: Szlávik József igazgató

[1] akkor ajánlott, amikor egy adott folyamat jól meghatározott részét, elemét vagy eredményét kell javítani