KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

2536 NYERGESÚJFALU, FELSZABADULÁS TÉR 1.

0M azonosító: 031863

H Á Z I R E N D

 2007.

A házirend célja és feladata

1.  A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.      A házirendbe foglalt elõírások célja biztosítani az iskola törvényes mûködését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

1.      A házirend elõírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2.      A házirend elõírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási idõben, illetve tanítási idõn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3.      A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend elõírásait.

A házirend nyilvánossága

1.      A házirend elõírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülõnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2.      A házirend egy-egy példánya megtekinthetõ:

·        az iskola irattárában;

·        az iskola könyvtárában;

·        az iskola „A”,”B”,”E és „F” épületének nevelõi szobájában;

·        az iskola igazgatójánál;

·        az iskola igazgatóhelyetteseinél;

·        az osztályfõnököknél;

·        a diákönkormányzatot segítõ nevelõnél,

·        az iskolaszék elnökénél;

.    az iskola honlapján www.kernstok.hu

3.      A házirend egy példányát – a közoktatási törvény elõírásainak megfelelõen – az iskolába történõ beiratkozáskor a szülõnek át kell adni.

4.      Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elõírásairól minden osztályfõnöknek tájékoztatnia kell:

·        a tanulókat osztályfõnöki órán;

·        a szülõket szülõi értekezleten.

5.      A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülõkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfõnököknek meg kell beszélniük:

·        a tanulókkal osztályfõnöki órán;

·        a szülõkkel szülõi értekezleten.

6.      A házirendrõl minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétõl, valamint az osztályfõnököktõl a nevelõk fogadó óráján vagy – ettõl eltérõen – elõre egyeztetett idõpontban.

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

1.      Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezetõ – az osztályfõnök áll.

2.   Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – tisztségviselõket, megbízottakat választhatnak: (például)

·        két fõ képviselõ (küldött) az iskolai diákönkormányzat közgyûlésébe,

·        az osztályközösség által meghatározott feladatok felelõsei, megbízottai.

A diákkörök

1.      Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklõdésének kielégítésére diákkörök mûködnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklõdési kör, önképzõkör, énekkar, mûvészeti csoport stb.

2.      A diákkörök létrehozására az adott tanévet megelõzõ tanév végéig javaslatot tehet az iskola igazgatójának bármely tanuló, szülõ, nevelõ, illetve a diákönkormányzat, a szülõi munkaközösség iskolai vezetõsége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetõségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelõtestület dönt.

Az iskolai diákönkormányzat

1.      A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidõs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mûködik.

2.      Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekbõl választással létrehozott diákönkormányzati vezetõség irányítja.

3.      A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelõ segíti.

4.      Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítõ nevelõ látja el. A diákönkormányzatot megilletõ javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elõtt diákönkormányzatot segítõ nevelõnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetõségének véleményét.

 Az iskolai diák- küldöttközgyûlés

1.      Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diák-küldöttközgyûlést kell összehívni.

2.      A diák-küldöttközgyûlés összehívásáért (november hó) az iskola igazgatója a felelõs.

3.      A diákközgyûlésen a diákönkormányzatot segítõ nevelõ, beszámol az elõzõ diákközgyûlés óta eltelt idõszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérõl, az iskolai munkatervrõl, a tanulói jogok helyzetérõl és érvényesülésérõl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A tanulók nagyobb csoportja/közössége

1.      Az iskolában a diákönkormányzati véleményezési jog szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az osztályközösség minõsül.

2.      Az iskolaszéki véleményezési jog szempontjából a tanulók nagyobb csoportja alatt az

egyes évfolyamokat kell érteni.

A tanulók és a szülõk tájékoztatása

1.   A tanulókat az iskola életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális tudnivalókról

·         az iskola igazgatója

o        a diák-küldöttközgyûlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o          az aulában elhelyezett hirdetõtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,

·         az osztályfõnökök az osztályfõnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2.   A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlõdésérõl, egyéni haladásáról a nevelõk folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenõrzõ könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.

3.      A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelõivel vagy az iskolaszékkel.

4.   A szülõket a nevelõk a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

·        szóban:

o       a szülõi értekezleteken,

o       a nevelõk fogadó óráin,

o       a családlátogatásokon,

o       a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

·        írásban a tájékoztató füzetben (ellenõrzõ könyvben), valamint az elsõ-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelõ lapokon.

5.   A szülõi értekezletek és a nevelõk fogadóóráinak idõpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

6.   A szülõk kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelõivel vagy az iskolaszékkel.

A tanuló jogai

A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet, azok rá külön – külön érvényesek.

A tanuló jogai:

1.      A tanulónak joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai, és lelki erõszakot, testi fenyítést, ne alkalmazzanak, embertelen megalázó büntetésnek ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfõnökéhez, az iskola igazgatójához, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez, illetve panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az õt ért sérelem orvoslását.

2.      A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyõzõdése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfõnökéhez, az iskola igazgatójához, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez, illetve panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az õt ért sérelem orvoslását.

3.      A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt õt hátrány ne érje.

4.      A tanulónak joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselõ szervezetbe. A választás szabályait a diákönkormányzat szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.

5.      A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, felzárkóztató és egyéni foglalkozás, stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfõnökének kell jeleznie, aki tíz munkanapon belül tájékoztatja a lehetõségekrõl.

6.      A tanulónak joga, hogy részt vegyen a szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában. Ezen tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév elsõ két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint.

7.      A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken, pályázatokon, illetve ilyenek meghirdetését kezdeményezze az osztályfõnöknél vagy a diákönkormányzatnál. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározottak szerint lehet jelentkezni.

8.      A tanulónak joga, hogy térítésmentesen igénybe vegye az iskola könyvtárát, és a házirendben rögzítettek szerint, pedagógus felügyelete mellett – társaival vagy egyénileg – használja az iskola sportlétesítményeit, helyiségeit, számítógépes termét.

9.      A tanulónak joga, hogy kiemelkedõ tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítélésérõl az iskola igazgatója, a nevelõtestület, az osztályfõnök és a diákönkormányzat dönthet.  A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve.

10. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ennek megfelelõen jelentkezhet az iskolaorvosnál, (iskolavédõnõnél) vizsgálatra, illetve tanácsadásra, valamint rendszeres idõközönként az iskola által szervezett kötelezõ szûrõvizsgálaton vehet részt.

11. A tanulónak joga, hogy iskolai életével, tanulmányaival összefüggõen, - ha azt a családi szociális helyzete indokolttá teszi – iskolai alapítványi támogatást kapjon.

A támogatás odaítélésére az osztályfõnök illetve bármely pedagógus javaslatot tehet az alapítvány kuratóriumának.

12. A tanulónak joga, hogy az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítéséhez – jogszabályi elõfeltételek teljesülése mellett – ingyenes tankönyv-juttatásban részesüljön. Az erre a kedvezményre nem jogosult tanulók részére - igény szerint - kölcsöntankönyvet és tankönyv beszerzési támogatást biztosít az iskola. A támogatás odaítélésérõl az osztályfõnökökbõl álló bizottság dönt.

A tanuló kötelességei

1.      A tanuló kötelessége, hogy a pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse.

2.      A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre elõzetesen jelentkezett, és hiányzásait ugyancsak igazolnia kell.

3.      A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetõinek, tanárainak, az iskola alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

4.      A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, betartsa az általános emberi együttélés szabályait, tartózkodjon az önbíráskodástól, tisztelje tanárai, az alkalmazottak és társai emberi méltóságát.

5.      A tanuló kötelessége, hogy az ellenõrzõ könyvét (tájékoztató füzetét) minden nap magával hozza az iskolába, hogy bármely iskolai munkával kapcsolatos közleményt be lehessen vezetni. Az ellenõrzõbe bevezetett információkat a szülõkkel legkésõbb egy héten belül alá kell íratni, ennek havonkénti ellenõrzését az osztályfõnök végzi.

      6.      A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az              iskola valamelyik dolgozójának.

 7.   A tanuló kötelessége, hogy az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerûen használja. Ha a tanuló kárt okoz, szüleinek a közoktatási törvény 77.§-a szerint kártérítést kell fizetniük.

8.   A tanuló kötelessége, hogy az iskolai rendezvényeken az osztályfõnök illetve a szaktanárok útmutatása szerint viselkedjen, magatartásával segítse a rendezvény sikerét, az osztályfõnök illetve a szaktanárok kérése szerint vegyen részt a rendezvények elõkészítésében, lezárásában.

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elõkészítésében

1.   Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelõen kell használni.

Az iskola helyiségeinek használói (tanulók, tanárok, alkalmazottak) felelõsek:

·        az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·        az iskola rendjének, tisztaságának megõrzéséért,

·        a tûz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

2.      Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

3.      Az iskolában az alábbi tanulói felelõsök mûködnek:

·                    osztályonként két-két hetes,

·                    tantárgyi felelõsök.

 
4.      A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfõnök jelöli ki.

A hetesek feladatai:

·                    gondoskodnak a tanterem megfelelõ elõkészítésérõl a tanórákra,

(tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelõ utasításai szerint);

·                    a szünetben a termet kiszellõztetik;

·                    a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;

·                    az óra kezdetén a nevelõ megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,

·                    az órát tartó nevelõnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,

·                    ha az órát tartó nevelõ a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,

·                    az óra végén a táblát letörlik, és ellenõrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

5.      Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelõsök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenõrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelõs lehet: leckefelelõs, pontozó, szertáros, térképfelelõs stb.

A tanulók egészségének, testi épségének megõrzését szolgáló szabályok

1.   A tanuló kötelessége, hogy:

·        óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

·        elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védõ ismereteket;

·        betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfõnökétõl, illetve a nevelõitõl hallott, a balesetek megelõzését szolgáló szabályokat;

·        azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztetõ helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történõ fenyegetést) vagy balesetet észlel;

·        azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelõjének – amennyiben ezt állapota lehetõvé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;

·        megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

·        rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tûz, robbantással történõ fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnõtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplõ elõírásokat.

2.      A tanulónak tûzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó stb.) valamint sérülést okozó veszélyes tárgyakat az iskolába hozni, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinni tilos.

3.   A testnevelési órákra, edzésekre (sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

·        a tanuló a tornateremben, és a tanuszodában csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

·        a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipõ, edzõcipõ, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, fürdõruha, melegítõ) kell viselniük;

·        a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyûrût, nyakláncot, lógó fülbevalót.

4.  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védõnõ biztosítja.

5.  Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenõrzését, szûrését az alábbi területeken:

·        fogászat: évente két alkalommal,

·        belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,

·        szemészet: évente egy alkalommal,

·        a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

·        valamint a továbbtanulás, pályaválasztás elõtt álló tanulók vizsgálata

6.   Az iskolai védõnõ elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szûrõvizsgálatát évente két alkalommal.

Az iskola mûködési rendje

1.      Az iskola épületei szorgalmi idõben hétfõtõl péntekig reggel hét órától délután tizennyolc óráig vannak nyitva.

2.      Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.³⁰ órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére biztosítja.

4.      Az iskolába a tanulóknak reggel 7.³⁰ óra és 7.⁴⁵ óra között kell megérkezniük.

5.      Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következõ:

             „A” és „B” épületben:

1. óra:         8.00 -   8.45

2. óra:           9.00 -   9.45

 3. óra:       10.00 - 10.45

 4. óra:       11.00 - 11.45

5. óra:        12.00 - 12.45

6. óra :       12.50 - 13.35

„E” épületben:                                                                  „F” épületben:

1. óra: 8.00 -   8.45                                                    1. óra:      8.00 -   8.45

2. óra:  9.00 -   9.45                                                     2. óra:      8.50 -   9.40

 3. óra: 9.55 - 10.40                                                     3. óra:      9.50 - 10.40

 4. óra: 10.50 - 11.35                                                   4. óra:    10.50 - 11.35

5. óra: 11.40 - 12.25                                                   5. óra:      11.45 - 12.30

6. óra :12.30 - 13.15                                                    6. óra :    12.40 - 13.25

6.      A tanulóknak  reggel 7.30 óra és 7.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben

az ügyeletes nevelõ utasítása (az idõjárástól függõen)az udvaron,  a zsibongóban, osztályteremben, folyosón kell tartózkodniuk

6.   Az óra kezdete elõtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelõ utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk.

7.   A tanuló tanítási idõ alatt az iskola épületét csak a szülõ személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfõnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülõi kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

8.   Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 15.00. óra között.

9.   Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt az épület bejáratánál elhelyezett hirdetményen a szülõk, a tanulók és a nevelõk tudomására hozza.

10.  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézõk tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

11.  Az iskola épületébe érkezõ szülõk, illetve idegenek belépését a portai szolgálat segíti.

A tanulók mulasztásának igazolása

1.   A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.

6.      A szülõ egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja.

Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.

7.      A tanuló a szülõ elõzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülõ ilyen esetben is köteles a lehetõ leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfõnöknek.

4.   A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsõ napján, de legkésõbb öt tanítási napon belül

három napig terjedõ mulasztás esetén szülõi,

három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását.

Mulasztás esetén az igazolást az osztályfõnöknek kell bemutatni.

5.   A tanuló órái igazolatlannak minõsülnek, ha az elõírt határidõ alatt nem igazolja távolmaradását.

Tanórán kívüli foglalkozások

1.   Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

Napközi otthon, tanulószoba  A közoktatási törvény elõírásainak megfelelõen, – ha a szülõk igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idõszakban az elsõ-nyolcadik évfolyamon napközi otthon mûködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

Diákétkeztetés. A napközi otthonba és az iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az minden hónapban elõre, legkésõbb az adott hónap tizedik napjáig kell befizetni az iskola konyháján. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülõnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülõ vagy a tanuló az étkezést két nappal elõre lemondja.

Korrepetáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozások.Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tanulmányaikban lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli korrepetáló, felzárkóztató és egyéni foglalkozások segítik.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. A különféle szakkörök mûködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mûvésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezõdhetnek valamilyen közös érdeklõdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülõ igények és az iskola lehetõségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelõtestülete dönt.

Versenyek, vetélkedõk, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mûvészeti stb.) versenyek, vetélkedõk, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Osztálykirándulások. Az iskola nevelõi, (osztályfõnökök) a nevelõmunka elõsegítése céljából az osztályok számára évente legfeljebb két tanítási nap igénybevételével osztálykirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele az osztálykiránduláson önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük. Az osztálykirándulásról távol maradó tanulók a kirándulás ideje alatt az évfolyamuk párhuzamos osztályaiban végeznek munkát.

Tanulmányi kirándulások. Az iskola az oktató-nevelõ munka célkitûzéseinek eredményes megvalósítása, a hon- és népismeret, a nemzetiségi hagyományok megismerése érdekében évente az 5-6. osztályos tanulók számára tanulmányi kirándulást szervez. A tanulmányi kirándulások költségei az iskola költségvetésében állnak rendelkezésre.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mûvészeti elõadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közmûvelõdési intézményekben, illetve mûvészeti elõadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási idõn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük.

Szabadidõs foglalkozások. A szabadidõ hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelõtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülõ igényekhez és a szülõk anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidõs programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidõs rendezvényeken önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján - az iskola igazgatójával történt elõzetes megbeszélés után - lehetõség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: tornaterem, számítógépek stb.) a tanulók tanítási idõn kívül – tanári vagy szülõi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelõ és oktató tevékenységétõl függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.   A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelõi 14.00 óra és 18.00 óra között szervezik meg. Az ettõl eltérõ idõpontokról a szülõket elõre értesíteni kell.

3.   A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a korrepetálás, a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4.   Az elõrehaladásukban lemaradó, korrepetálásra, felzárkóztató valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Ezen tanulók részvétele a korrepetáláson, a felzárkóztató, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelezõ, ez alól felmentést a szülõ kérelmére az iskola igazgatója adhat.

5.   A tanórán kívüli foglalkozásokról történõ távolmaradást is igazolni kell.

A választott tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

6.   Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon, a könyvtári hirdetõtáblán megjelölt idõbeosztás szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

A napközi otthonra és az iskolaotthonra vonatkozó szabályok

1.     A napközi otthoni foglalkozásra és az iskolaotthonos osztályba történõ felvétel a szülõ kérésére történik.

2.  A napközi otthonba tanévenként elõre minden év májusában, illetve elsõ évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülõ tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3.  Az iskolaotthonos osztályba történõ felvételre az elsõ évfolyamon beiratkozáskor kell jelentkezni.

4.   Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetû, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

5.   Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben elõírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál elõnyt élveznek azok a tanulók,

akiknek mindkét szülõje dolgozik,

akik állami gondozottak,

akik nehéz szociális körülmények között élnek

sajátos nevelési igényû tanulók,

védelembe vett tanulók.

6.   A napközis foglalkozások a délelõtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdõdnek és délután 16.00 óráig tartanak.

7.   A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülõnek igazolnia kell.

8.   A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülõ személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülõi kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

9.   Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén jutalomban részesíthetõ.

A tanulók jutalmazása

1.   Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít,

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedõkön, vagy elõadásokon, bemutatókon vesz részt,

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megõrzéséhez és növeléséhez ,az iskola jutalomban részesítheti.

2.   Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következõ dicséretek adhatók:

szaktanári dicséret, (szóban, írásban)

napközis nevelõi dicséret, (szóban, írásban)

osztályfõnöki dicséret, (szóban, írásban)

igazgatói elismerés, (szóban)

igazgatói dicséret, (írásban)

nevelõtestületi dicséret (írásban).

3.  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedõ tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén az alábbi dicséretben részesíthetõk:

elismerõ oklevél: - a tantárgyban nyújtott kimagasló teljesítményért,

a sportban nyújtott kiemelkedõ teljesítményért,

dicsérõ oklevél:  - a jutalmazási részterületen kiemelkedõ teljesítmény alapján,

- az adott évfolyamon elért kiváló tanulmányi eredményért és

        példamutató magatartásért,

díszoklevél:              - a 4., 6., és a 8. évfolyam után az iskolából kikerülõ,

       kiemelkedõ tanulmányi eredményt elért tanulóknak,

Kernstok emlékplakett és díszoklevél: a 8. évfolyam végén az iskolából kikerülõ, mindvégig példamutató magatartást tanúsított és kiemelkedõ tanulmányi eredményt elért tanulóknak.

4.   A dicsérõ és díszoklevelet a könyvjutalommal valamint Kernstok emlékplakettet és díszoklevelet a tárgyjutalommal a tanulónak a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége elõtt az igazgató adja át.

A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

5.  A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.   A tanulók egyéni és csoportos jutalmazására javaslatot tehetnek: az osztályfõnökök, a szaktanárok, a tanítók és a diákönkormányzat vezetõsége.

7.   A tanulmányi, kulturális és sportversenyek helyezettjeinek elismerései:

- iskolai házi versenyeken I-III. helyezettek   - osztályfõnöki dicséret,

- körzeti versenyeken I. helyezettek               - igazgatói dicséret,

                                     II.-III. helyezettek        - osztályfõnöki dicséret,

- megyei versenyeken I-VI. helyezettek         - igazgatói dicséret.

- országos versenyeken való rézvétel  - nevelõtestületi dicséret.

                     Az „E” épület alapítványi kitüntetései:

                                                      Az iskola legjobb tanulója

                                                      A készségtárgyak legjobbjai

                                                      A legtöbbet javító tanuló

8.   A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására kell hozni.

 A tanulókkal szembeni fegyelmezõ intézkedések

1.   Azt a tanulót, aki

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

vagy a tanulói házirend elõírásait megszegi,

vagy igazolatlanul mulaszt,

büntetésben lehet részesíteni.

2.    Az iskolai büntetések formái

szaktanári figyelmeztetés, (szóban, írásban)

osztályfõnöki figyelmeztetés, (szóban, írásban)

osztályfõnöki intés, megrovás, (írásban)

igazgatói figyelmeztetés, (írásban)

igazgatói intés, megrovás, (írásban)

nevelõtestületi intés, megrovás, (írásban).

3.   Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytõl indokolt esetben a vétség súlyától függõen el lehet térni.

4.   A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfõnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni.

Súlyos kötelességszegésnek minõsülnek az alábbi esetek:

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

a szándékos károkozás;

az iskola nevelõi és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntetõ törvénykönyv alapján bûncselekménynek minõsülnek.

5.   A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban elõírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelõtestület dönt.

3.      A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására kell hozni.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt elõre valamelyik nevelõvel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelõnek bejelentik. Az órát tartó nevelõ utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek átadni megõrzésre az osztályfõnöknek, illetve az õ távollétében az igazgatóhelyettesi irodában.

2. Nagyobb értékû tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegû pénzt a tanulók az iskolába csak a szülõ engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékû tárgyat a tanulók kötelesek leadni megõrzésre az osztályfõnöknek, illetve az õ távollétében az igazgatóhelyettesi irodában.

Amennyiben a tanuló elõzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idõ alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni az osztályfõnöknek megõrzésre a tanítás végéig, ezeket a dolgokat az iskola csak a szülõnek adja át.

4.   A felsõ tagozatos tanulók a szülõk engedélyével, a KRESZ elõírásainak betartásával kerékpárral járhatnak az iskolába.

A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén a kerékpártárolóban kell lezártan elhelyezni.

Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek iskolai foglalkozásokon túli használata

1.   Az iskola helyiségeit, létesítményeit (tantermek, tornatermek, tanuszoda) elsõdlegesen az iskolai tanórai és tanórán kívüli és a tanulói közösségi foglalkozás megtartására kell biztosítani.

2.  Az iskolai foglalkozások idején túl a helyiségek és létesítmények – térítési díj ellenében – lakossági, közösségi kulturális, mûvelõdési, oktatási, sport és szabadidõs tevékenységek céljára eseti vagy tartós használatra átengedhetõk.

3.  A helyiségek és létesítmények külsõ használó részére történõ átengedését az iskola igazgatója engedélyezheti.

4.  A helyiségek és létesítmények térítés díjából származó bevételeket az iskola – a fenntartó hozzájárulásával – alaptevékenysége ellátásához és a mûködési feltételek korszerûsítéséhez használja fel.

5.  Az iskola sportudvarát (kézilabdapálya), az iskola nyitva tartása alatt a tanulók szabadon használhatják. Az ezt meghaladó idõszakban és hétvégeken a sportudvar használatához az igazgató elõzetes engedélye szükséges.

6.  A helyiség- és létesítményhasználattal kapcsolatos munkavédelmi, tûzvédelmi, és baleset-megelõzési szabályok betartásáról szerzõdésben foglaltak szerint a foglakozások vezetõi kötelesek gondoskodni.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1. A házirend tervezetét a nevelõk, a tanulók és a szülõk javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján, eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetõségéhez. A diákönkormányzat vezetõsége a véleményeket összesíti, és errõl tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3.  A házirend tervezetét megvitatják a nevelõk munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4.  A házirend tervezetérõl az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelõk, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása elõtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6. A házirendet a nevelõtestület fogadja el nevelõtestületi értekezleten,  Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete jóváhagyásával lép hatályba.

7.  Az érvényben levõ házirend módosítását bármely nevelõ, szülõ vagy tanuló javaslatára, - ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelõtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetõsége.

8. A házirend módosítását az elsõ-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

Záró rendelkezések

Ez a házirend 2008. év január hó 1. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lép hatályba.

 A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat.

Az iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2007 év november hó 16. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ

Az iskolai házirendet az iskolaszék 2007. év november hó 21. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Ÿ Ÿ Ÿ ŸAz iskolai házirendet az iskola nevelõtestülete 2007.hó 23. napján tartott ülésén elfogadta.

Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ Ÿ

Kernstok Károly Általános Iskola házirendjét Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2007. év november hó 29 napján tartott ülésén jóváhagyta.