A KERNSTOK KÁROLY

ÁLTALÁNOS ISKOLA

                                             SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

2011

 

 

 

 

 

 

 

1.  Általános rendelkezések

1.1.  A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (1)-(3) bekezdésének felhatalmazása alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célok, feladatok, tevékenységek és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A Kernstok Károly Általános Iskola SzMSz-ét az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolaszék.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó, Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hagyja jóvá.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól az igazgató vagy helyettesei adnak tájékoztatást munkaidőben.

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű, hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

2.  Az intézmény általános jellemzői 

2.1. Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása

Az intézmény neve: Kernstok Károly Általános Iskola

Székhelye: 2536 Nyergesújfalu Felszabadulás tér 1. („A” épület 33-504-270)

 

 

Telephelyei:

2536 Nyergesújfalu

Kossuth Lajos út 89. (”B” épület  33- 455-956)

 

Babits Mihály út 13. (”E”épület,       33- 455-085)

2533 Bajót

Petőfi Sándor utca 6. (”F” épület, 33-455-252)

 

Petőfi Sándor utca 4.

Ebből tagintézmény:      

2533 Bajót

Petőfi Sándor utca 6. (”F” épület, 33-455-252)

 

Petőfi Sándor utca 4.

Oktatási azonosítója: 031863

Az alapítás dátuma: 1902. december 31.

Az alapító okirat kiadásáról rendelkező határozat: 277/2009. (XII.17.) számú határozat

Az alapító okirat azonosítója: 42-2/2010.

Legutóbbi módosítás: 277/2009. (XII.17.) számú határozat

Az intézmény alapítója: Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Fenntartója: Nyergesújfalu Város Önkormányzata a Nyergesújfalu-Bajót Intézményfenntartó Társulás megállapodásában rögzítettek szerint

Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: 649319

Az intézményben engedélyezett létszám: 91 fő főfoglalkozású

Az intézmény hosszú- és körbélyegzőjének felirata és lenyomata:

KERNSTOK KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NYERGESÚJFALU

Az intézmény jogállása: jogi személy, szakmai tekintetben önálló; képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el.

 

2.2.  Az intézmény típusa, alapfeladatai, feladatellátási rendje

Az intézmény típusa: általános iskola

Alapfeladata: 852010  alapfokú oktatás

Az intézmény az alábbi feladatellátási rendben működik: 

Szakf. sz.

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam)

852012 

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam)

852013

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

852023

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

855911

Általános iskolai tanulók napközi otthoni nevelése

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855916

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

479901

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (diákcsere szervezése)

859101

Könyvtári tevékenység

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

 

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

 

3. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

 

Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi-gazdálkodási feladatait Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Osztálya látja el.

A feladatellátást szolgáló ingó és ingatlan vagyon Nyergesújfalu Város Önkormányzatának  ill. Bajót Község Önkormányzatának tulajdona, elidegenítésére, megterhelésére az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A fenntartó az intézmény vezetőjét kezelési joggal bízza meg. Az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

4.  Az intézmény szervezeti felépítése


 

4.1. Az intézmény vezetője

4.1.1. A közoktatási intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját megbízott vezetőként magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon történik, és meghatározott időtartamra szól.

 

Az igazgató jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. A Közoktatási törvény 54. § előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.  A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

 

4.1.2. Az intézményvezetőt helyettesíti

Az igazgató jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyetteseket.

4.1.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

Kötelezettségvállalást ill. szakmai teljesítés igazolását tartalmazó iratok esetében az igazgatón kívül aláírási joga van az „E” épület igazgatóhelyettesének, az „F” épület tagintézmény-vezetőjének; az igazgató akadályoztatása esetén a nevelési és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek.

4.1.4. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.

4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, ezek

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

 

Az igazgatóhelyetteseket és a tagintézmény-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagintézmény-vezető megbízásában a Nyergesújfalu és Bajót között létrejött iskolafenntartó megállapodás értelmében Bajót Község Önkormányzatának véleményezési joga van. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

 

A nevelési vagy a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes egyikük távolléte esetén teljes hatáskörrel veszi át a másik munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhat, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az „E” épület igazgatóhelyettesét és az „F” épület tagintézmény-vezetőjét távollétében az alsós munkaközösség-vezető helyettesíti.           

Az iskolatitkárok szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. Egyikük távolléte esetén – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a másikuk jogosult a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására.

Az intézményvezető, a nevelési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes, az „E” épület igazgatóhelyettese és az „F” épület tagintézmény-vezetője alkotja az intézmény igazgatóságát. Az igazgatóság az intézmény székhelyén hetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszéléseket az igazgató vezeti. A kapcsolattartás, adategyeztetés telefonon ill. e-mailen történik. Az igazgató személyesen is jelen van a telephelyen és a tagintézményben: minden héten egy délelőttöt az eterniti telephelyen, kéthetente egy délelőttöt pedig a bajóti tagintézményben tölt.

4.2.1. Az igazgatóhelyettesek

Az igazgatóhelyettesek megbízatása a 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról és e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. A pályázatok elfogadásáról a tantestület véleményezési jogkörének figyelembevételével az igazgató dönt.

Az igazgatóhelyettesi megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül, és 2011. január 1-jétől határozott időtartamra, 5 évre szól.

 

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyeket munkakörük tartalmaz.

 

4.2.2. Nevelési igazgatóhelyettes: az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja, munkaköri leírása alapján tevékenykedik.

- az iskolaszékkel

- a szülői munkaközösséggel

- a közalkalmazotti tanáccsal

- az alapítványok kuratóriumaival

 

4.2.3. Tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes: az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja, munkaköri leírása alapján tevékenykedik.

beszerzéséről, egységes vezetéséről, kitöltéséről.

 

4.2.4. Az „E”épület igazgatóhelyettese

Az „F” épület tagintézmény-vezetője

 

Felelős az iskola napi működéséért: általános szervezési, felügyeleti munkájával biztosítania kell az eterniti telephelyen és a bajóti tagintézményben az iskolai munka folyamatosságát és zökkenőmentességét.

 

 

4.2.5. Mindhárom igazgatóhelyettesnek és a tagintézmény-vezetőnek feladata:

4.3. Az intézmény vezetősége

Az igazgatóság irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai:

Az intézmény vezetősége konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és az aktuális feladatokhoz igazodóan tart megbeszélést. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék, a szülői közösség, a közalkalmazotti tanács, a reprezentatív szakszervezet, a diákönkormányzat vezetőjével. A kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni vagy a tárgykörben egyetértési joga van.

4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Ehhez jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetésére van szükség. E rendszer alapjait az SzMSz-ben foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere teremti meg.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat az irattárban kell őrizni. A legalább háromévente áttekintendő munkaköri leírások kötelezően szabályozzák az alábbi feladatkört ellátó vezetők ellenőrzési kötelezettségeit:

Az ellenőrzést az adott tanév intézményi céljaival, feladataival összhangban kell meghatározni. Az ellenőrzés konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az adott tanévre az igazgató által elkészített ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni, az eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenőrzési feladatokban. A nevelő-oktató munka ellenőrzése a tanítási órákon kívül a szabadidős tevékenységekre is kiterjed.

Az ellenőrzésről írásos feljegyzés készül, az ellenőrzés tényét az ellenőrzést végző személy a naplóban rögzíti. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – egy tantestületi értekezleten összegezni kell!

Az ellenőrzés módszerei:

Minden tanévben ellenőrizni szükséges a következő területeket:

 

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

5.1. A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

5.1.1. Az alapító okirat

A Közoktatási törvény 37. §-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó fogadja el, illetve – szükség esetén – módosítja.

 

5.1.2. A pedagógiai program

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Közoktatási törvény 39. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

 

A pedagógiai program meghatározza:

 

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Előzetes egyeztetés után az iskola vezetői felvilágosítással szolgálnak a pedagógia programmal kapcsolatban.

 

5.1.3.  Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, az intézmény pedagógiai programja alapján készül. Tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

 

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.  A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.2. Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok

A tanulókat, munkavállalókat védő, óvó intézményi előírások rendszere rendkívül szerteágazó: az intézmény házirendjén kívül az iskolai sportegyesület működési szabályzata, a tornaterem, a tornaszobák, az uszoda és az informatikatermek használati rendje tartalmazza. Az előírások betartása az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra illetve munkavállalókra egyaránt kötelező.

5.3. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

 

5.3.1. A tankönyvellátás célja és feladata 

5.3.1.1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év folyamán az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

5.3.1.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

5.3.1.3. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

5.3.1.4. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

5.3.2. A tankönyvfelelős megbízása

5.3.2.1. Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy egy tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól értékesítésre átveszi.

5.3.2.2. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

5.3.2.3. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

5.3.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

5.3.3.1. Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni.

5.3.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

5.3.3.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a szülő az igény bejelentésének határideje előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

5.3.3.4. A tankönyvfelelős az 5.3.3.1. pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.

5.3.3.5. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

5.3.3.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás

(a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt: tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás

c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye

d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

5.3.3.7. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

5.3.3.8. Az iskola a honlapján illetve a tanári hirdetőtáblán teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható.

5.3.3.9. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

5.3.4.  A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

5.3.4.1. A 5.3.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.

5.3.4.2. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

5.3.4.3. Az iskola november 30-ig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

5.3.5. A tankönyvrendelés elkészítése

5.3.5.1. A tankönyvfelelős minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.3.2.2. pontban szereplő megállapodás szabályozza.

5.3.5.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

5.3.5.3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

5.3.5.4. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.4. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére

Rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 4. § (1)/o szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkárok esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:

5.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

5.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

5.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.

5.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

5.4.5.  Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

5.4.6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

 

6. Az intézmény munkarendje

6.1. Az intézmény vezetőinek munkarendje 

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak. Az „A” épületben az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 16.00 óra között az intézményben tartózkodik; az „E” és az „F” épületben az igazgatóhelyettes ill. a tagintézmény-vezető az ügyeletet az alsós munkaközösség-vezetővel ill. a napközis tanárral oszthatja meg. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell meghatározni.

6.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

A pedagógusok heti munkaideje 40 óra, napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg.

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a)      a kötelező óraszámban ellátott feladatokra

b)      a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

6.2.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak:

·         a tanítási órák megtartása

·         a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása

·         osztályfőnöki feladatok ellátása

·         iskolai sportköri foglalkozások

·         énekkar, szakkörök vezetése

·         differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.)

·         magántanuló felkészítésének segítése

·         könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok határozzák meg. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

6.2.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők:

·         a tanítási órákra való felkészülés

·         a tanulók dolgozatainak javítása

·         a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése

·         különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása

·         egyéni fejlesztési terv alapján tartott egyéni foglalkozás megtartása

·         kísérletek összeállítása

·         dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

·         tanulmányi versenyek lebonyolítása

·         tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

·         felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken

·         iskolai kulturális és sportprogramok szervezése

·         a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása

·         gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

·         szülői értekezletek, fogadóórák megtartása

·         részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken

·         részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

·         a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor

·         tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

·         iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel

·         részvétel a munkaközösségi értekezleteken

·         tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés

·         részvétel az intézmény minőségirányítási tevékenységében

·         iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

·         szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

·         osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 

6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

6.3.2. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak.

 

6.3.3. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 

 

6.3.4. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. 

 

6.3.5. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve.

6.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.  

6.5. Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend

Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását.

 

A házirend betartása a tanulók, a pedagógusok és más munkavállalók, a gyermekük képviseletében az iskolába látogató szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok, az ügyeletes tanárok és a hetes tanulók ügyelnek. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden év elején ismertetik az osztályfőnökök az első hét osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányát beiratkozáskor minden tanulónknak átadjuk. A házirendet bármely érdeklődő megtekintheti az intézmény honlapján.

6.6. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

6.6.1. Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

6.6.2. A tanítási órák időtartama 45 perc – rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el –, a tanítás 8.00 és 13.35 óra között kell megszervezni. Ettől eltér az iskolaotthonos osztályok munkarendje: az ő foglalkozásaik 8.00 és 16.00 között zajlanak.

6.6.3. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva 11.30-tól 16 óráig tart, 16 órától 16.30-ig a tanulók felügyeletét egy pedagógus biztosítja. Tanulószobai foglalkozásokat 12.45-től 15 óráig tartunk.

6.6.4. A tanuló a tanítás idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve az órát tartó pedagógus írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában -, pl. rosszullétkor az osztályfőnöknek meg kell próbálnia telefonon elérni a tanuló valamelyik családtagját. 

6.6.5. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

6.6.6. Az óraközi szünetek időtartama: az ”A” épületben 15 perc, az ötödik és a hatodik óra között 5 perc; az „E” épület csengetési rendje szerint a szünetek 10, 15, 10, 5 és 5 percesek, az „F” épületben tízperces szünetek vannak, kivéve a másodikat, az 15 perces. Az óraközi szünetek rendjét pedagógusok felügyelik. Az ügyeletes nevelők ügyeleti beosztását és az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét az igazgatóhelyettesek által készített ügyeleti rend tartalmazza. A nevelők ügyeleti rendjét és beosztását a nevelői szobában ki kell függeszteni.

Az óraközi szünet ideje csak rendkívüli esetben rövidíthető. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

6.7. Az osztályozó vizsga rendje

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét

d) a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét

e) átvételnél az iskola igazgatója előírja

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az igazgató kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

6.8. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

6.8.1. Az iskola székhelye szorgalmi időben reggel 7.00 órától 18.00 óráig, az „E” és „F” épület 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig van nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek (tornatermek, tanuszoda, foglalkozási termek) ettől eltérő időtartamban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.

6.8.2. A Bajótról bejáró tanulók iskolabusza 7.20-kor indul az „A”és „E” épületbe, visszafelé pedig 13.45-kor és 16 órakor.  A beutaztatás tanári felügyeletét évente osztjuk be.

6.8.3. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

6.8.4. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az intézményben tartózkodó idegenek számára is tilos a dohányzás.

6.9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

6.9.1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját.

 

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

 

6.9.2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A különböző szaktantermek, könyvtár, tornaterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

 

6.9.3. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

 

6.9.4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

 

6.9.5. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval vagy helyetteseivel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

6.10. A dohányzás intézményi szabályai 

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti térkővel borított területet és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek (energiaitalok is!) fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

 

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. 2012. január 1-jétől az intézményben (ide értve annak nyílt légtereit, pl. udvarát is) dohányzóhely nem jelölhető ki. 

6.11. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

 

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak például: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

 

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

 

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását a nevelési igazgatóhelyettes végzi.

 

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

 

 

6.12. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

Az intézmény a közoktatási törvény 38.§ (2) szakasza alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az igazgató dönt. Az igazgató e jogkörét helyetteseire átruházhatja. Az egyes helyiségek bérlet díját a fenntartó önkormányzat képviselő-testületének határozata szabja meg.

 

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei

7.1. Az intézmény nevelőtestülete

7.1.1. A nevelőtestület – a közoktatási törvény 56. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

 

7.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2.  A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei

7.2.1. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

 

7.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 20%-a vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület határozatképes, ha a kinevezett tanárok ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyvvezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 

 

7.2.3. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Osztályértekezleten fegyelmi határozatot hozni nem lehet.

7.2.4. A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata a döntő. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

7.3.1. A közoktatási törvény 58.§ szerint a szakmai munkaközösség az intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézményi közötti munkaközösség is létrehozható. A MKM 11/1994. sz. rendeletének 30. paragrafusa további szabályokat állapít meg a szakmai munkaközösségek működésére.  

 

7.3.2. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére, a munkaközösség-vezető megbízása az igazgató jogköre, a megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. 

 

7.4.  A szakmai munkaközösségek tevékenysége

7.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

 

 

 

7.4.3. Az intézményben a következő munkaközösségek működnek:

 

7.4.4. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

 

7.5. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés szempontjai

7.5.1. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el – a munkaközösségek javaslata alapján ­– a magas színvonalú munkateljesítményt, illetve (a helyettesítést kivéve) az átmeneti többletfeladatok ellátását.

 

7.5.2.  Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést az kaphat, aki:

 

7.5.3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható ­– a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni

 

7.5.4. A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit.

 

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1. Az iskolaközösség 

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az intézményhez kapcsolódó alapítványok elnökeinek és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2. A munkavállalói közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézményben munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével ­– az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

·         szakmai munkaközösségek

·         szülői közösség

·         iskolaszék

·         diákönkormányzat

·         osztályközösségek

·         minőségirányítási csoport.

8.3. A szülői közösség

8.3.1. Az iskolában működő szülői szervezet, a Szülői Munkaközösség (SzMK), tagjai az osztályok szülői munkaközösségei által delegált 2-2 szülő. Az iskolai SzMK tagjai szavazati joggal (minden más szülő tanácskozási joggal) vehet részt az iskolai SzMK állásfoglalásainak kialakításában. Az SzMK gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabályok a szülők és szülői érdekképviseletek számára biztosítanak (iskolaszéki választások megszervezése, igazgatói pályázatok véleményezése, az iskolaszékbe delegált tagok beszámoltatása, kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési jogok). Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

 

8.3.2. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott két vezetőjük (az iskolai SzMK-ba 2 tag) vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez és az iskolaszékhez.

8.4. Az iskolaszék

8.4.1. Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választ, a fenntartó képviselőjét a képviselőtestület delegálja. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

8.4.2. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a következő kérdésekben:

·         a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben

·         a házirend elfogadásakor

·         a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

8.4.3. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszék véleményét (11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 2.§ (6)) ki kell kérni az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

8.5. A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja. Költségvetési forrásait saját bevételekkel egészítheti ki.

 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

 

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra:

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a nevelési igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét (11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 2.§ (6)) ki kell kérni az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához.

8.6. Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja az osztályközösség. Döntési jogkörébe tartoznak:

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

·         Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődésre.

·         Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

·         Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

·         Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

·         Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat.

·         Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: az osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok és az anyakönyv megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

·         Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

·         Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.

·         Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

·         Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

·         Az osztályban órát látogathat.

8.7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, januárban félévet értékelő, júniusban tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – telephelyenként osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület.

A nevelési értekezletek témáját és időpontját az iskola éves munkatervének kell tartalmaznia.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.

A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

8.8.  A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

8.8.1. Szülői értekezlek

Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.

8.8.2. Tanári fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a munkarendben meghatározott időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

 

8.8.3. A szülők írásbeli tájékoztatása

A pedagógus köteles minden érdemjegyet, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján a naplóba beírni és az ellenőrzőbe beíratni. Ha a tanuló ellenőrző könyve hiányzik, a hiányt a tanár az osztályozó napló jegyzetoldalára dátummal és kézjeggyel ellátva bejegyzi. A szaktanárok előzetes bejegyzése alapján a félév és a tanév zárása előtt egy hónappal, ha a tanuló a jegyei alapján a bukás közelében áll, az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket

 

Ugyancsak az ellenőrzőn keresztül tájékoztatják a tanárok és az osztályfőnök a szülőket, ha a tanuló kiemelkedő teljesítményéért, a közösség érdekében végzett munkájáért elismerésben részesült, ill. ha magatartásával, szorgalmával, tanulmányi munkájával gondok vannak.

 

Bármelyik szülőnek lehetősége van arra, hogy kérdéseit, felvetéseit, javaslatait az igazgatóhoz egy elektronikus postafiókba (kernstokigazgato@gmail.com) eljuttassa, s ezekre 30 napon belül választ kapjon az arra illetékes személytől.

8.8.4. A diákok tájékoztatása

A pedagógus a diák tudását dolgozatok és szóbeli feleletek révén értékeli – az osztályzatokat a dolgozat kiadásakor, a szóbeli felelet minősítését azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból a tárgy heti óraszámánál legalább eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

 

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két munkahéten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani.

 

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.

8.8.5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:

·         alapító okirat

·         pedagógiai program

·         minőségirányítási program

·         szervezeti és működési szabályzat

·         házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézmény fenntartójánál, az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon nézhető meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

8.8.6. Különös közzétételi lista

A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzétenni (különös közzétételi lista). A közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

„Különös közzétételi lista” címen közzétesszük az alábbi adatokat:

·         hétvégi házi feladat és az iskolai dolgozatok szabályai

·         a tanév helyi rendje

·         az osztályok száma, az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

 

8.9. A külső kapcsolatok rendszere és formája

8.9.1. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Nyergesújfalu Város Polgármesteri Hivatala biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:

8.9.1.1.  Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

Az iskolaorvos feladatait az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint írja elő.

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a nevelési igazgatóhelyettes végzi.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

8.9.1.2. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat

 

 

8.9.1.3. Az iskolai védőnő feladatai

8.9.2. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. A gyermekvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata, a munka nagy része a gyermekvédelmi felelős(ök)re hárul, akine(k)nek feladatait a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 6.§ (5) bekezdése tartalmazza. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

8.9.3. Az iskola igazgatósága folyamatos munkakapcsolatot tart

Rendszeres a kapcsolat

 

·         az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával ( „Kernstok Iskola Tanulóiért” Alapítvány, „ETERNIT Általános Iskoláért” Alapítvány)

·         a különböző felekezetek hitoktatóival.

Alkalomszerű kapcsolatot tartunk

 

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

9.1. A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

9.1.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló 

·         orvosi igazolással igazolja távolmaradását

·         szülője a tanítási napról való távolmaradást igazolja – ez nem haladhatja meg összesen a 3 napot

·         hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha

·         méltányolható közlekedési probléma miatt érkezik később a bejáró tanuló

·         a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2.. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2. A tanulói késések kezelési rendje 

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A magatartási jegy kialakításakor a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

 

A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

9.3.1. Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napján kívül – két, országos verseny döntője előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre a tanuló, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról.

 

9.3.2. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló a 4. óra után, megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles közölni az osztályfőnökkel a versenyzők nevét és a hiányzás pontos idejét.

 

9.3.3. Sportversenyekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

 

9.3.4. A középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló csak egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

Az osztályfőnök a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 

 

9.4. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 20. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

9.4.1. Tanköteles tanuló esetében:

Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Az értesítés mintapéldányát az igazgató készíti el. 

9.4.2. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

9.5. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A közoktatási törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

 

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

10.  A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

10.1.  A tanórán kívüli rendszeres foglalkozások

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formákat preferáljuk:

10.1.1. Napközi otthon, tanulószoba: a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – tanítási napokon az iskolában a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon működik. A tanítási szünetekben munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha a szülők gyermekük otthoni felügyeletét nem tudják megoldani.

10.1.2. Korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni foglalkozások: az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tanulmányaikban lemaradók felzárkóztatását segítik az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódva.

10.1.3. Iskolai sportkör: tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

10.1.4. Szakkörök: működésük a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

10.1.5. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók kibontakozását segítik a különféle területeken. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A felkészítésért, szervezésért, nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes a felelős.

10.1.6. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.

 

10.1.7. A diákszínjátszás az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.

10.1.8. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

10.1.9. Hit- és vallásoktatás: a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

10.1.10. Iskolai könyvtár: a tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti, minden tanítási napon látogatható.

10.1.11. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: tornaterem, számítógépek stb.) a tanulók tanítási időn kívül – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

10.1.12. Az iskola tanulóközösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.

10.2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje

A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00 és 18.00 óra között szervezik meg.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a korrepetálás, a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

 Az előrehaladásukban lemaradó, korrepetálásra, felzárkóztató valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. Ezen tanulók részvétele a korrepetáláson, a felzárkóztató, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést a szülő kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozások vezetőjét az igazgató bízza meg, a foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Az iskolai könyvtár a tanítási napokon, a könyvtári hirdetőtáblán megjelölt időbeosztás szerint tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

 

10.3.  Iskolán kívüli foglalkozások

10.3.1. Az iskola tanárai (osztályfőnökök) a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente legfeljebb két tanítási nap igénybevételével osztálykirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele az osztálykiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Olyan osztálykirándulás szervezhető, amelynek költségeit a családok döntő többsége ki tudja fizetni. Az osztálykirándulásról távol maradó tanulók a kirándulás ideje alatt az évfolyamuk párhuzamos osztályaiban végeznek munkát.

10.3.2. Az iskola az oktató-nevelő munka célkitűzéseinek eredményes megvalósítása, a hon- és népismeret, a nemzetiségi hagyományok megismerése érdekében évente az 5-6. osztályos tanulók számára tanulmányi kirándulást szervez. A tanulmányi kirándulások költségei az iskola költségvetésében állnak rendelkezésre.

10.3.3. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik vagy költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

10.3.4. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

10.3.5. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Testvérvárosi kapcsolatunknak köszönhetően tanulóink cseretáborozáson vehetnek részt Németországban, Karlsdorf-Neuthardban.  A felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük. 

11.  Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola rangjának emelése, hírnevének öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg.

11.1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei

·         A nemzeti és állami ünnepek, történelmi évfordulók iskolai megemlékezéseinek rendjét az iskola éves munkaterve határozza meg. Ezekre az évfordulókra az igazgató által megbízott pedagógus készít műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.

·         Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást.

 

 

 

11.2.     A hagyományápolás külső megjelenési formái

11.2.1. Az iskolacímer az iskola megkülönböztető jelölésére szolgál. Az iskolacímer leírása: nyitott könyv, a bal oldalán A,B,C felirat, a jobb oldalán stilizált gyermekfigura, a könyv alatt KERNSTOK felirat. Az iskolacímerrel történő jelölés alkalmazható

·         iskolai ünnepségek alkalmi dekorációjánál

·         az iskola által szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek oklevelein, emléklapjain

·         az iskola által megjelentetett meghívókon, tájékoztatókon, kiadványokon, leveleken

·         az iskola tanulóinak sportruházatán.

 11.3.2. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete

·         Ünnepi viselet:

Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing

·         Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, melegítő. 

11.       Az iskolai könyvtár működési szabályzata

 

Az iskolában a nevelő - oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik az „A” és „E” épületben, az „F” épületben könyvtárszoba található.      

 

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

 

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait az iskolai könyvtár működési szabályzatában található munkaköri leírás tartalmazza.

 

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtári gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembe vételével történik.

 

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói és tanulói.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

·         tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól

·         tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása

·         könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása

·         könyvtári dokumentumok kölcsönzése

·         tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

 

A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai tanuló és dolgozó veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett tanulónak vagy dolgozónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

 

Az iskolai könyvtár nyitva tartására, kölcsönzési idejére vonatkozó tájékoztatót a könyvtár bejáratánál ki kell függeszteni.

 

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell.

 

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni.

 

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

 

13. A reklámtevékenység szabályozása

Az intézmény a 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól, valamint a Közoktatási törvény 122. § (12) bekezdése alapján a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:

Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:

A tartós reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, a másikat az engedélykérő. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében a nevelőtestület, a szülői közösség, valamint a gyermek közösségek bevonásával
állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:

Az adott tartós reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

Az eseti reklámtevékenységet (1-1 plakát, szórólap) az intézményvezető szóban is engedélyezheti.

 

14. Záró rendelkezések

 

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja jogszabályban meghatározott kérdésekben az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával. 

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az iratkezelés, a leltározás, selejtezés stb. rendjét, szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül is  módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

 

 

 

 

 

 ZÁRADÉKOK

A Kernstok Károly Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény nevelőtestülete 2011. december 12-ei ülésén elfogadta.

 

Nyergesújfalu, 2011. december 12.

                                                                                              ……………………………

                                                                                                          Zara Melinda

                                                                                                              igazgató

  

 

Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 219/2011. (XII.15.) Ny.Kt. határozata a Kernstok Károly Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát  jóváhagyta.

  

Nyergesújfalu, 2011. december 15.  

       

  ………………………………..                                          ……………………………..                
   

          Mihelik Magdolna                                                                 Dr. Szolnoki Imre  

             polgármester                                                                               jegyző